„A szlovákiai államnyelvtörvény elleni tiltakozás számunkra nem politikai, konjunkturális kérdés, még kevésbé opcionális pártügy, hanem erkölcsi kérdés” – mondta a rendezvényről tartott sajtótájékoztatón Tőkés László.
    
Az egyházaknak erkölcsi kötelességük felemelni szavukat az igazságtalanság, a jogfosztás ellen, híveik védelmében, testvéreik érdekében – hangsúlyozta az EP-képviselő, aki kijelentette: anyanyelve használata miatt egy embertársunkat sem sújthatnak anyagi büntetéssel. Hittestvéreinknek Szlovákiában joguk van anyanyelvükön hallgatni a prédikációt, joguk van a magyar nyelvű lelkipásztorokhoz – jelentette ki Tőkés László.
    
A képviselő szerint hiba volna aktualitása okán csupán a felvidéki magyarság helyzetével foglalkozni, szót kell ejteni a kárpátaljai tanügyi törvényről, a délvidéki magyarverésekről éppúgy, ahogy a bulgáriai török vagy a görögországi makedón kisebbséget sújtó korlátozásokról.
    
A találkozón már jelezte részvételét a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház számos anyaországi és határon túli vezetője, valamint több külhoni magyar szervezet irányítója. Szegedre várják a tizenkilenc kárpát-medencei magyar néppárti európai parlamenti képviselőt – köztük Schmitt Pált, az EP-alelnökét –, valamint a magyarországi szlovák kisebbség képviselőit.
    
Kiss-Rigó László, a rendezvény házigazdája elmondta: a találkozó célja elsősorban „nem a politikai jellegű tiltakozás, hanem a keresztény szolidaritásról tanúságot tevő szóemelés”.
    
A találkozó helyszínéül azért Szegedet választották, mert az egyházmegyében élnek kisebbségek – köztük például Békéscsabán, Tótkomlóson és Gyulán jelentős számban szlovákok –, valamint történelmi sajátosság, hogy az egyházmegye egykori területén jelenleg három ország osztozik – mondta a püspök.