Mind a hazai, mind az európai gyakorlatban paradigmaváltást szorgalmazott a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos szemléletben Kósa Ádám, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje egy keddi sajtóbeszélgetésen. Magyarországon 90 százalékos a munkanélküliség a fogyatékkal élők körében, ez az arány Nyugat-Európában 60 százalékos. Hiába vannak esélyegyenlőséget előíró jogszabályok Magyarországon az uniós normák alapján, ha nem tartják be ezeket – szögezte le Kósa. Soltész Miklós, a Fidesz–KDNP politikusa - aki Kósa Ádámmal együtt járja az országot - kifejtette: a kormányzat zárolta azt a cégek által befizetett 4,2 milliárd forintot, amelyet a fogyatékos emberek foglalkoztatását szolgálná.
Ötvenmillió fogyatékkal élő emberről tudunk az Európai Unió országaiban, jelenleg érdekeiket mindössze három képviselő jeleníti meg az uniós parlamentben – jelentette ki Kósa Ádám. A 600 ezer hazai fogyatékos ügyét pedig egyelőre két hazai parlamenti képviselő jeleníti meg. A siket politikus elmondta: szorgalmazni fogja, hogy az EU fogadja el hivatalos nyelvként is a magyar jelnyelv használatát. Eddig az EU hat tagállama írta alá a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, 21 még nem – fontos szempont lehet tehát fogyatékos emberekkel kapcsolatos antidiszkriminációs joggyakorlat kiterjesztése – részletezte várható uniós feladatait Kósa.
Nagyon nagy a baj a fogyatékkal élők körülményeivel kapcsolatban, a világválság következményei érezhetőek – közölte. Rengeteg olyan pénzt zároltak, melyek rendeltetése a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítása lenne, így a rehabilitációs járadékot, a lakásátalakítási és autóvásárlási támogatások nagy részét, a normatív támogatásra fordítható 600 millió forint jó részét is – tette hozzá. Magyarországon 90 százalékos a munkanélküliség a fogyatékkal élők körében, ez az arány Nyugat-Európában 60 százalékos. Hiába vannak esélyegyenlőséget előíró jogszabályok Magyarországon az uniós normák alapján, ha nem tartják be ezeket – szögezte le Kósa Ádám.
Nem túlzás azt állítani, hogy a fogyatékkal élő emberekkel foglalkozó intézmények nagy része egyházi fenntartású. Fontos tehát a velük való jó kapcsolattartás – emelte ki Kósa, jelezve, hogy a közeljövőben az egyházakkal is fölveszi a kapcsolatot. Elmondta: 131 olyan egyházi intézmény oktatott például a 2005–2006-os tanévben fogyatékkal élő vagy tanulási zavar miatt hátrányban levő gyermeket oktattak. Szintén 2005-ben 111 fogyatékkal élők napközi otthonát tartott fenn az egyház, 14 átmeneti otthont és 16 100 embert ápoltak bentlakásos intézményekben. Az európai képviselőjelölt szerint sürgős szemléletváltás szükséges: „nem kell pótolni a fogyatékosságot, inkább azt kell nézni, mi az a hozzáadott érték, amit én nyújtani tudok a társadalomnak”.
Soltész Miklós kifejtette: a kormányzat zárolta azt a 4,2 milliárd forintot, amelyet azok a cégek fizettek be, akik nem foglakoztatnak fogyatékkal élő személyeket. Ezt a pénzt a kormányzat tulajdonképpen „ellopja” a fogyatékkal élőktől ahelyett, hogy visszajuttatná nekik, támogatva alkalmazásukat. A képviselő elmondta: Kecskeméten tárgyaltak Zombor Gábor polgármesterrel, aki megígérte, hogy a Mercedessel folytatott tárgyalások során határozottan fellép fogyatékkal élők felvétele érdekében.A körükben tapasztalható gyenge érdekérvényesítő képesség is változna, ha azt látnák hogy társaik érvényesülnek. Az elöregedés miatt az ország egyébként is hamarosan rászorul „az 540 ezermunkavállalásra váró fogyatékkal élő alkalmazására”, tette hozzá.
A 33 éves ügyvéd 2005 óta a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) elnöke, 2008 óta a Fogyatékossággal Élők Szövetségének Tanácsa (FESZT) elnöke. A Fidesz–KDNP az egyetlen párt, amely befutó helyen (a tizenkettediken) indít fogyatékkal élő képviselőt.
