Újra megpróbálják korlátozni az egyházi közoktatás autonómiáját a határon túli magyar nyelvű egyházi közoktatási intézményekben és Magyarországon is – jelentette ki Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház (MRE) oktatási irodavezetője. Az oktatási szakember erre annak kapcsán hívta fel a figyelmet, hogy a hétvégén Sepsiszentgyörgyön tartott Kárpát-medencei magyar református középiskolák XIV. találkozója is ezt állapította meg zárónyilatkozatában.
Papp Kornél beszélt arról, hogy Ukrajnában, Kárpátalján nem teszik lehetővé, hogy a szaktárgyakból anyanyelvi érettségi vizsgát lehessen tenni. A továbbtanuláshoz azonban emelt szintű ukrán nyelvi érettségi vizsga szükséges, miközben hiányoznak az ukrán nyelv hatékony tanításának tárgyi és módszertani feltételei, s ezért a diákokkal szemben támasztott követelmények irreálisak – állapította meg.
Problémaként említette, hogy Romániában, Erdélyben több helyen – magánszemélyeket felhasználva felperesként – indítottak pert, hogy elvegyék a kárpótláskor az államtól visszakapott egyházi épület tulajdonjogát. További nehézséget jelent az is, hogy az egyházi iskolák európai uniós pályázatainak benyújtásához az önkormányzatoknak kell bérbe adni az iskolák épületét – mutatott rá.
Itt az intézmények és osztályok indításának központi engedélyeztetése is gátolja a magyar nyelvű egyházi intézményrendszer fejlesztését. A megyei oktatási hivatalok döntenek ugyanis arról, hány osztály indulhat az egyes iskolákban, így még akkor sem biztos, hogy indulhat egy osztály, ha a feltételek adottak – emlékeztetett.
A Szlovákiában nemrég elfogadott nyelvtörvény szintén veszélyezteti a magyar nyelvű közösségeket, köztük az egyházi iskolákat is – tette hozzá.
Papp Kornél szerint Magyarországon a középiskolai felvételi rendszert az egyházi iskolák számára kedvezőtlenül módosították azzal, hogy a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban eltörölték a szóbeli felvételit, míg a 4 évfolyamosokban is meghatározták, hogy a 400-ból maximum 100 pontot számíthatnak be a szóbeli felvételi vizsga eredményeként.
Ezzel viszont nem derül ki, melyik felvételiző diák elkötelezett a református hagyományok iránt, nehezebb kiszűrni, kik azok, akiket egy református gimnázium szívesen látna a sorai között – vélekedett.
Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy térségünkben nem érvényesülnek maradéktalanul az Európai Unió és az Európa Tanács elvei. Továbbá sérülnek az egyes országok alkotmányában és törvényeiben rögzített szabadságjogok, elsősorban a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz, az anyanyelvi oktatáshoz és a szabad iskolaválasztáshoz való jogok – közölte.
Az oktatási szakember kitért arra is, hogy a Kárpát-medencei Református Oktatási Alappal – amelyben eddig már mintegy 40 református intézmény vesz részt – támogatni tudják anyagilag a nehéz helyzetbe került iskoláikat. Ennek keretében a határon túli intézmények is befizetők lehetnek minden tanuló után ezer forinttal, ám a tendencia mégiscsak az, hogy a zömmel magyarországi befizetéseket a külföldi magyar református intézmények között osztják szét.
