Harrach Péter szavaiból kiderült, hogy a személyi jövedelemadó irányíthatósága a nyugdíjak kiegészítésére az egyszázalékos felajánlás mintájára nem járható út, mert sokan nem fizetnek személyi jövedelemadót, például a gyermekek utáni adókedvezmény miatt. Harrach az alaptörvénnyel összhangban szólt a házasság és a család intézményének védelméről, a gyermekvállalás valamiféle „jutalmazásáról is”.

Mint mondta, a cél „a gyermekekért és nem a gyermekekből élők” támogatása, a gyermeket nevelő nők foglalkoztatási esélyeinek javítása, és a válások számának csökkentése. Kitért arra, hogy 2010-ben kilencvenezer volt a gyermekszületések száma, és a népesség 10 millió alá csökkent. 2011-ben az év első hét hónapjában 50 ezer gyermek született, ez hat százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az újszülöttek 40 százaléka pedig házasságon kívül született. Problémát jelent az is, hogy a szülőképes nők egyre később vállalják az első gyermeküket, és magas a válások aránya.

Utalva az ENSZ tavaszi demográfiai előrejelzésére azt mondta, hogy az „átlagos forgatókönyv” szerint a század végére Magyarország lakossága 8,5 millió lesz, ebből 1,9 millió a bevándorló, és az idősek részaránya jelentősen nő. Ha a jelenlegi termékenységi arányszám megmarad 1,3-on, akkor 5,2 millió lesz az ország lakossága, és a 65 év felettiek aránya eléri a 36 százalékot. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nyugdíjrendszere fenntarthatatlan lesz, gazdasága működésképtelenné válhat – figyelmeztetett a kereszténydemokrata politikus.

Harrach Péter álláspontja szerint a termékenységi arányszám akkor növekedhetne, ha az elhalasztott gyermekvállalások mégis megtörténnének, vagy bekövetkezne egyfajta „kulturális mutáció”, vagyis a közgondolkodást a családról, a gyermekekről és a nemzetről sikerülne megváltoztatni.