A képviselő sajtótájékoztatóján közölte, hogy a vasúti mellékvonalak megszüntetése ellentétes a gazdasági racionalitással, ráadásul veszélyezteti az érintett kistérségek fejlődését. Megjegyezte, hogy ráadásul teljesen ellentétes az EU-ban tapasztalható trenddel, hiszen az unió nyugati részén a vasúti szállítás a reneszánszát éli, aminek megvannak a gazdasági, környezetvédelmi és biztonsági okai, nevezetesen olcsóbb, mint a közúti szállítás, kevésbé ártalmas a környezetre és jóval ritkábbak vasúti balesetek, mint a közútiak.

Molnár Béla kijelentette: miután a vasúttársaságot nyugati mintára feldarabolták, most a vasúti pályát akarják leválasztani és privatizálni. Hozzátette: ha önálló cég kezelésébe kerülnek a vasúti pályák, akkor a vállalatnak százszázalékos állami tulajdonban kell lennie.

A képviselő közölte: A Vasúti Törvény jelenlegi módosítási folyamatában visszatérő probléma a vasúti mellékvonalak helyzetének tartós rendezése. Bebizonyosodott, hogy tisztán. Közgazdasági eszközökkel nem lehet rendezni a kérdést, és ma már a társadalom többsége elutasítja a neoliberális közgazdászok javaslatát, amely a meglévő vasúti hálózatot 30-40 %-akl csökkentené hazánk területén. A vasúti szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a térségi vasút megteremtésének jogi és szakmai feltételeit.

Molnár Béla szóvá tette, hogy az elrontott preferenciák okán kormány sokkal erőltetten és indokolatlanul sokat költ közúti beruházásokra – például az uniós közlekedésfejlesztési források közel 80 százalékát fordítja erre – így alig marad pénz a vasúti fejlesztésekre. A képviselő úgy vélekedett: a kormány a közútfejlesztésre fordított pénzt is rosszul használja fel, hiszen indokolatlan beruházások is megvalósulnak, például a kőröshegyi völgyhíd és az M6-os sztráda alagútjai.

 

Molnár Béla annak a véleményének adott hangot, hogy zsákutca a vagy vasúti, vagy közúti szállítás. Mindkettőnek megvan a maga szerepe, és csak összehangolt fejlesztés hozhat gazdasági eredményességet.