A kereszténydemokrata politikusok által jegyzett indítvány azt kezdeményezi, hogy helyezzék hatályon kívül a munka törvénykönyvének azt a jelenlegi szabályát, amely munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a heti pihenőnapok összevonásával is lehetővé teszi a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzést.

A heti pihenőnapok összevonásával vasárnap is elrendelhető munkavégzés lehetőségével a jogszabály jelenleg olyan széleskörű felhatalmazást ad a jogalkalmazóknak, amely már gyakorlatilag megszünteti a vasárnapi munkavégzés kivételes jellegét, a vasárnapnak, mint heti pihenőidőnek fő szabályát, és egyúttal sérti a munkavállalóknak az egységes heti pihenőnap biztosításához való alkotmányos jogát is.
    
Az ellenzéki párt szerint a munkaszüneti napok esetében pontosan behatárolhatóak azok a szolgáltatások, amelyekre az ünnepnapokon is szükség van.
    
Vasárnap az végezhet munkát, aki a lakosság hétvégi pihenését közvetlenül szolgáló, különösen művészeti-, kulturális-, szórakozási-, vendéglátási-, sportolási igényeit kielégítő szolgáltatást nyújt, valamint az ezekkel szorosan összefüggő - előre el nem készíthető - terméket állít elő, vagy a kereskedelmi törvényben meghatározottak szerinti kereskedelmi szolgáltatást nyújt, illetve az élet-, egészség-, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelmét biztosítja.
    
Azoknak, aki vasárnap is végezhetnek munkát, havonta legalább egy vasárnapot ki kell adni pihenőnapként - javasolják a KDNP-s politikusok.
    
Az új szabályozásban kimondanák azt is: a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlék, vasárnapi pótlék illeti meg.
    
A jogszabálymódosítás 2010. január 1-től lépne hatályba.
    
„A pihenésre fordított idő hossza világszerte a társadalmi és gazdasági jólét alapvető mércéje, Európában a vasárnap, mint általános heti pihenőnap hosszú évszázadok alatt beépült az emberek életritmusába. A vasárnapi pihenőnap az európai társadalmaknak olyan történelmi, szociális vívmánya, amely komoly értéket képvisel. A vasárnapokat az emberek hagyományosan pihenéssel, kikapcsolódással, családjuk, barátaik társaságában töltik. A szabad vasárnap a társadalmi kapcsolatok ápolását teszi lehetővé.

A rendszeresen vasárnap végzett munka számos esetben tönkreteszi a családi és társas életet, ellehetetleníti a kikapcsolódást, a feltöltődést. A vasárnap is munkát végzőknél mérhetően lényegesen rosszabbak az egészségügyi statisztikák.

A vasárnapi munkaszünetnek komoly környezetvédelmi vonatkozása is van. Vasárnaponként
a városokból kitisztulhat a szmog, országszerte jelentősen csökkenhet a zajterhelés. A környezetünknek is szüksége van hetente egy napra, hogy regenerálódhasson.

A vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint. Érinti a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogot, érinti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát. A kellően súlyos társadalmi érdekkel nem igazolható vasárnapi munka kötelező elrendelése sérti a munkavállalóknak a fenti alkotmányos jogait.

Mindezek fényében a jelen törvénymódosítással el kívánjuk érni, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azoknak kelljen vasárnap is dolgozniuk, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet mutatkozik. Fel kívánunk lépni annak érdekében, hogy a vasárnapi munkát a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk
vissza” – olvasható a beadvány általános indoklásában..

A Kereszténydemokrata Néppárt  2007. júniusában indította el vasárnapi pihenőnapért folytatott kampányát, ehhez kapcsolódóan adta ki a „Szabad vasárnap chartát”, amelyhez 12 civil szervezet csatlakozott és mintegy hétezer magánszemély írta alá. Az ellenzéki párt kérte az Alkotmánybíróságtól a Munka Törvénykönyvének szerinte alkotmányellenes passzusainak hatályon kívül helyezését.