Az Alapjogokért Központ elemzése szerint 1990 óta sokszor változtattak az önkormányzati választásra vonatkozó előírásokon, a módosítások többször alapvető változásokat jelentettek a Fővárosi Közgyűlést illetően is.

A fiatal jogászok által tavaly alapított szervezet közleményükben felidézték: 1990-ben alakították ki a tanácsrendszert felváltó demokratikus önkormányzati struktúrát, amelynek értelmében a Fővárosi Közgyűlést listáról, közvetlenül választott képviselők és a főpolgármester mellett 22, a kerületek által delegált tag alkotta.

Négy évvel később, alig két hónappal a választások előtt az akkori kormánytöbbség jelentős mértékben átalakította a szabályozást: egyfordulóssá tették az addigi kétfordulós rendszert, és megváltoztatták a polgármester-választás eljárását is. Ennek következtében Budapesten megszűnt a kerületek delegálási joga, a főpolgármester-jelöltekre pedig közvetlenül szavazhattak a választópolgárok.

A következő választás előtt, 1997-ben az egységes eljárásjogi törvény bevezetése mellett jelentősen átalakultak az ajánlásra vonatkozó előírások is. 2010-ben szintén nem sokkal a választások előtt a jogalkotó rendszerszintű változtatásokat eszközölt: a képviselőtestületek, így a Fővárosi Közgyűlés létszáma is lényegében megfeleződött, változtak a fővárosi lista- és főpolgármesterjelölt-ajánlásra vonatkozó szabályok is.

A közleményben az áll: mindezek alapján sem az önkormányzati választások egészére nézve, különösen pedig a Fővárosi Közgyűlés tekintetében nem lehet kiforrott rendszerről beszélni. Ugyanakkor látható az is, hogy a számos átalakítás egyszer sem volt akadálya a választások megfelelő, problémamentes lebonyolításának.