A mobiltelefonok forgalmi adatait a szolgáltatók nyolc évig őrzik meg – tudatta az MTI-vel Vaskeba Erik, a Pannon adatvédelmi szakértője. Az elektronikus hírközlési és a számviteli, illetve az adatvédelmi törvény előírásai azt is rögzítik, hogy milyen adatokat tárolhatnak szolgáltatók, és azokat milyen célokra használhatják fel.

A forgalmi adatokat elsősorban azért tárolják a szolgáltatók, hogy ki tudják állítani az ügyfeleknek a számlát. Mivel a számviteli törvény alapján a számlát nyolc évig kell megőriznie a cégeknek, az adatokat is ennyi ideig tárolják. Az adatvédelmi törvény kimondja azt is, hogy az adatokat csak meghatározott célra lehet felhasználni, így a számlázáson túl hatósági adatszolgáltatásra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy megfelelő jogi keretek között a forgalmi adatok, bűnüldözési és nemzetbiztonsági okokból átadhatók a rendőrségnek vagy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is.

A Pannon jogi szakértője hangsúlyozta, a szolgáltatók a beszélgetések tartalmát nem rögzítik, csupán a forgalmi adatokat, azaz azt, hogy ki, mikor, honnan, hová, milyen hívószámról, mennyi ideig telefonált, s milyen számot hívott. Ugyanez vonatkozik az SMS-ekre és az MMS-ekre, vagy adatforgalmi adatokra is. A szöveges és a képüzenetek tartalmát a Pannon például csak addig őrzi, amíg sikerül kézbesíteni azokat, majd ezt követően törli őket. Sikertelen kézbesítés esetén az üzenet érvényességi ideje legfeljebb egy hét, s ezután beállítástól függően törlik az üzenetet.

A szakértő hozzátette, a hatóságoknak a forgalmi adatokat, az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján, a keletkezéstől számítva legfeljebb egy évig adhatják át a szolgáltatók. Hivatkozzon bármire is a rendőrség vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal, ezt később már nem tehetik meg. Kivételt képeznek ezek alól a nem fogadott hívások, amelyeket szintén az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján, a szolgáltatók a keletkezésüktől számítva legfeljebb 6 hónapig adhatnak át a hatóságoknak. Ezeket az adatokat ugyanis csak hatósági, bűnüldözési célból rögzítik, mivel ezek után nem számláznak az ügyfeleknek.

A hatóságoknak lehetőségük van arra is, hogy folyamatosan megfigyeljenek, illetve lehallgassanak ügyfeleket. Az azonnali tartalmak megismerését szintén jogszabályok és kétoldalú egyezmények határozzák meg. A lehallgatáshoz azonban a szolgáltatók csak úgynevezett kilépési pontot adnak a hatóságoknak, amelyek a saját eszközeikkel végzik a megfigyelést.

A mobiltelefonok azonosítását a szolgáltatók a legkevesebb 15 számjegyű úgynevezett IMEI - International Mobile Equipment Identity number -, nemzetközi mobilkészülék-azonosító szám alapján végzik. Az IMEI számot a mobilkészülék minden bekapcsolást követően a kapcsolat felépítésekor automatikusan elküldi a hálózatnak ellenőrzés céljából. Egy telefon tehát akkor is azonosítható, ha cserélik benne a SIM-kártyát.