Tízből három felnőtt magyar tartja „kifejezetten fontosnak” a közszolgálati televíziók működését, míg az ellentáborba tartozók aránya alig 16 százalék – áll az Ipsos által az MTI-hez eljuttatott kutatásösszegzésben.

„Az m1 tudásátadási és pozitív mintaközvetítő funkcióját a tévénézők nagy része elismeri, és ezen értékek legadekvátabb megjelenítését ehhez a csatornához kötik. Az m2 a lakosság értékelése szerint alacsony szinten teljesíti a vizsgált közszolgálati funkcióit. A kulturális hagyományok ápolásában a Duna Televízió meghatározó szerepét láthatjuk, hiszen a lakosság egyharmada szerint ez a csatorna a legalkalmasabb ezen értékek közvetítésére” – írják.    

Az Ipsos kutatása arra a megállapításra jutott, hogy a közszolgálati csatornák jelenlétét az átlagosnál sokkal jobban igénylik az idősebb korosztályok tagjai, a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők és a fővárosban vagy megyeszékhelyen lakók.   

A kulturális értékek közvetítését vizsgálva azt állapították meg, hogy a Duna Televíziót a 40, az MTV egyes csatornáját a 60 év feletti korcsoport említi az átlagnál jóval gyakrabban pozitív példaként, ám míg az előbbi csatorna neve a jobb anyagi helyzetű, felsőfokú, addig az utóbbi a közepes és alacsonyabb vagyoni státusú, alacsonyabb végzettségűek körében hangzott el gyakrabban.      

Mint ismeretes, az MSZP a jövő évi költségvetésben 9,4 milliárd forintot el a Magyar Televíziótól. A közszolgálati televíziót ellehetetlenítő forráselvonást többen az MTV Napkeltével történt szerződés miatti MSZP bosszúnak tulajdonítják.

Medveczky Balázs, az MTV ügyvezetője szerint a válsághelyzet következményeként elsötétülhet a Magyar Televízió képernyője. Az MTV 160 ember elbocsátását jelezte, az ügyvezető igazgatója kényszerintézkedésként a hír- és hírháttér-, érdekvédelmi, kulturális, történelmi, közelmúltra fókuszáló, kisebbségi és vallási műsoraik időkeretének korlátozását helyezte kilátásba.