Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Linas Linkevicius litván és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ahol a visegrádi, a balti és a skandináv országok külügyminisztereinek tanácskozásán a lettországi Jurmalában 2016. április 22-én. (MTI Fotó: KKM)


A Schengen 2.0 javaslat a megoldás

A magyar kormány Schengen 2.0 javaslata nem a probléma, hanem a megoldás – közölte a külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-vel.

Szijjártó Péter közleményében arra reagált, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a luxemburgi, német nyelvű lapnak, a Tageblattnak nyilatkozva kitért Magyarország és Szlovákia bírósági beadványára a kötelező menekültkvóta ellen, mondván, hogy az őt „különösen bosszantja". Jean Asselbron szerint a magyar Schengen 2.0 javaslat pedig „megtorpedózza" a dublini rendszer reformját, és egyetlen célja van: a menekültek távol tartása. A luxemburgi külügyminiszter támogatja a menekültek kötelező újraelosztására vonatkozó bizottsági javaslatot.

Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban kifejtette: a luxemburgi külügyminiszter nyilatkozata újabb bizonyíték arra, hogy Magyarországnak tovább kell folytatnia a harcot a kötelező betelepítési kvóta ellen. Európában továbbra is sok politikus támogatja azt, hogy Brüsszelben döntsenek arról, a magyar embereknek kikkel kell együtt élniük – fogalmazott.

A külügyminiszter szerint „a brüsszeli bürokratákat bosszantja", hogy Magyarország megtámadta a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést a bíróságon, és az is zavarja őket, hogy a kvótáról szóló jövőbeli döntésekről a magyar kormány népszavazást kezdeményez. A brüsszeli bürokratáknak nem tetszik, hogy a magyar kormány a magyar emberek érdekeit és biztonságát védi, „de bármit mondanak, ezen nem fogunk változtatni" – hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott, „a luxemburgi külügyminiszter fordítva ül a döglött lovon", azon kevesek közé tartozik, akik még mindig nem vették észre, hogy a kvótára alapuló európai kísérlet megbukott. Jean Asselborn téved, a magyar kormány Schengen 2.0 javaslata nem a probléma, épp ellenkezőleg, ez a megoldás – vélekedett.

Európa határait meg kell védeni, a bevándorlókat az Európai Unió határánál azonosítani kell, a szabályokat be kell tartani, a segítségnyújtást pedig a válságrégiókra kell összpontosítani – fejtette ki Szijjártó Péter.

Magyar katonákat is vezényelnek a Baltikumba

Politikai megállapodás született arról, hogy 2017-ben a visegrádi országok három hónapos váltásokban egy-egy század katonát állomásoztatnak majd a Baltikumban a NATO katonai jelenlétet megerősítő intézkedései keretében – mondta el pénteken telefonon az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a lettországi Jurmalából, ahol a visegrádi, a balti és a skandináv országok külügyminiszterei tanácskoznak.

A tárcavezető kitért arra is, hogy ez országonként, így magyar részről is mintegy 150 katona baltikumi állomásoztatását jelenti majd.

„Ezzel az egy éven át tartó katonai jelenléttel a visegrádi országok világosan kifejezik szolidaritásukat a Baltikum országaival" – hangsúlyozta Szijjártó Péter, kitérve arra is, hogy az érintett országok vezérkarai megkezdik a részletek kidolgozását, majd a kérdés a védelmi miniszterek elé kerül, s a nyáron Varsóban tartandó NATO-csúcsig minden kérdést tisztázni kell.

A miniszter ismertette, hogy a visegrádi, balti és skandináv külügyminiszterek megbeszéléseinek napirendjén pénteken a NATO keretein belüli biztonsági együttműködés, az Oroszországgal folytatandó együttműködés, valamint az Európai Unió keleti partnerségi programja szerepelt.

A NATO bővítésével kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: egyetértés van arról, hogy fenn kell tartani a bővítés perspektíváját, a magyar álláspont mindazonáltal határozottabb a többiekénél. A miniszter kiemelte, hogy szerinte a bővítés a NATO hitelességének szempontjából is kulcsfontosságú.

Ha a NATO nem ad pozitív visszajelzést Grúziának és Macedóniának, akkor Európa a saját fejére hoz bajt – hangsúlyozta Szijjártó Péter, kifejtve, hogy ezek az országok pozitív megerősítés hiányában destabilizálódhatnak, ami helytelen lenne Európa biztonsága szempontjából. A külgazdasági és külügyi tárca vezetője aláhúzta, Magyarország azt is támogatja, hogy az Európai Unió mielőbb adjon vízummentességet a grúz és az ukrán állampolgároknak.

Az Oroszországgal szemben érvényben lévő büntetőintézkedésekkel kapcsolatban a miniszter szerint „szórnak" az álláspontok, a kérdésben azonban szerinte „nagy adag képmutatás van". Szijjártó Péter felidézte, hogy az Északi Áramlat földgázvezeték projektjén a legnagyobb orosz energiavállalat, a Gazprom működik együtt Európa legjelentősebb energiavállalataival, Francois Hollande francia elnök pedig meghívta Párizsba Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

„Őszinte, nyílt és részletes vitára van szükség. Semmiképpen sem támogatjuk a szankciók automatikus, fű alatti meghosszabbítását" – szögezte le Szijjártó Péter.