A csatkai búcsújáróhelyen az idén ünneplik Szűz Mária hagyomány szerinti megjelenésének a 150. évfordulóját, ebből az alkalomból Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vasárnap ünnepi szentmisét mutat be a kegyhely szabadtéri oltáránál .

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye tájékoztatása szerint a hagyomány szerint Szűz Mária 1862. augusztus 22-én megjelent a csatkai Szentkúton egy remetének, akitől azt kérte, építsenek oda kápolnát, és menjenek a hívek oda zarándokolni. Azóta ezt a helyet zarándokok ezrei keresik fel, és ismert cigány búcsújáróhellyé is vált - tette hozzá.

A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, azt 1357-ben említik először az írásos források. A virágzó kolostor az 1526-os mohácsi csatavesztést követő években pusztult el.

A mai, Irgalmasság anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült. Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a XIX. század végétől őrzik, mégis lehet tudni egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról 1792-ből. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénulás ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.