Az utóbbi hónapokban jelentősen felgyorsult a közfoglalkoztatottak elhelyezkedése a versenyszférában – tudta meg lapunk az érdekképviseletektől. A foglalkoztatókat a munkaerőhiány ösztönzi a közmunkások felvételére, képzésükre, a dolgozókat pedig a jóval magasabb minimálbér motiválja, amivel jelentősen magasabb jövedelemre tehetnek szert. Így a közfoglalkoztatás is egyre inkább beszűkül, a jelenlegi 140-160 ezer fős átlagos létszámból nagyjából 30-40 ezer ember integrálható még az elsődleges munkaerőpiacon.
kdnp.hu – MTI
Rohamosan csökken a közfoglalkoztatottak száma, 2018 első öt hónapjában átlagosan 150 ezren dolgoztak az átmeneti foglalkoztatási formában. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben nagyjából százezer főt vettek fel a cégek a versenyszférába, olyanokat, akik így kikerültek a közmunkaprogramokból. Ellentétben a korábbi tendenciákkal, 2016 előtt ugyanis nem szívesen alkalmaztak a vállalkozások közmunkásokat.
– Mára megváltozott a vállalkozások hozzáállása a közfoglalkoztatottakhoz, mivel a versenyszféra egyre kevésbé tud válogatni a munkavállalók között, így kiemelten figyelnek a közmunkásokra is – hangsúlyozta a Magyar Idők kérdésére Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kiemelte: a közfoglalkoztatottak nagy része képzetlen, ezért a cégeknek nagyobb hangsúlyt kell fordítaniuk a képzésükre, betanításukra, ez nélkülözhetetlen feladat.
A tendenciák azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatás is egyre inkább beszűkül, mivel a másodlagos munkaerőpiacon sokkal inkább jellemző az alulképzettség, valamint a dolgozók munkakultúrája sok esetben nem felel meg az elvárásoknak. Rolek Ferenc hozzátette: a közmunkások is szívesebben helyezkednek el, mivel a korábbi munkaadói kéréseknek megfelelően 2018-ra már jelentős eltérés van a közfoglalkoztatotti keresetek és a minimálbér között, ami ösztönzőleg hat.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke szerint is a versenyszférában elérhető jóval magasabb fizetések ösztönzik a közmunkásokat. Kiemelte: nemcsak minimálbérért, hanem ennél magasabb összegért is sokan el tudnak helyezkedni a cégeknél. Mivel a nyugati országrészben alig van közmunkás, így az elsődleges munkaerőpiac leginkább az északkeleti országrészben tudja felszívni őket.
Az érdekképviseleti vezető felidézte, hogy már tavaly ősszel is nagy volt az érdeklődés, de idén tavasszal még inkább megnőtt a közmunkások munkavállalási szándéka, olyannyira, hogy a jelentkezők már szakszervezeti segítséget is kapnak. Az MTSZSZ felkarolta a közmunkásokat, segíti őket az önéletrajzok, álláspályázatok megírásában, a szükséges dokumentumok begyűjtésében.
Buzásné Putz Erzsébet szerint is vegyes a kép, habár az álláspályázatokra jellemzően mindenkit behívnak, sok embert az alacsony iskolázottsága miatt végül mégsem vesznek fel az adott munkára. Nemcsak a versenyszférában, hanem az állami cégeknél is könnyebb elhelyezkedniük a közmunkásoknak. A MÁV korábban is alkalmazta őket, ugyanakkor ma már akit lehet, elküldenek képzésre a szakemberhiány csökkentése érdekében – tette hozzá az elnök.
A Belügyminisztérium adatai szerint májusban átlagosan kevesebb mint 146 ezer fő dolgozott a közfoglalkoztatásban. Az északkeleti országrészben érinti a legtöbbeket a foglalkoztatási forma, miközben a nyugat-dunántúli megyékben szinte teljesen eltűntek. A közmunkások jelentős része, nagyjából 84 ezer ember csak a nyolc általánost végezte el, vagy még azt sem. Az arányok az elmúlt években eltolódtak, a magasabb képzettségűeknek sikerült eddig leginkább elhelyezkedniük.
Néhány területen ugyanakkor még mindig az országos átlag felett alakul a munkanélküliség, emellett bizonyos önkormányzatok sem könnyítik a közmunkások elhelyezkedését, de ezek elszigetelt jelenségek, országos átlagban rendkívül kedvező a tendencia. A kormány 2020-ig tervezte 150 ezer főre csökkenteni a közmunkások létszámát, ez a cél pedig már most teljesülni látszik.
