A csupán órákkal korábban elkövetett Srí Lanka-i robbantásos merényletekkel kapcsolatban a katolikus egyház vezetője azt mondta: „együttérez ennek a kegyetlen erőszaknak az áldozataival, akiknek húsvétkor fájdalmat kell elszenvedniük és gyászolniuk kell".
    
Olasz nyelvű beszédében Ferenc pápa azt kérte, korunk számos szenvedésével szemben az emberiség ne maradjon rideg és közömbös. Az egyházfő a fegyverek zajának elhallgatását sürgette nemcsak a harctereken, hanem a városokban is. A nemzetek vezetőihez fordulva a fegyverkezés leállítását sürgette. A rászorulók, szegények, munkanélküliek, kirekesztettek befogadását szorgalmazta, azokkal együtt, akik „ajtóinkon kopogtatnak kenyeret, menedéket, méltóságuk elismerését keresve".
    
A világ konfliktus dúlta térségei közt Ferenc pápa elsőként Szíriát említette. Hangsúlyozta, hogy a régóta tartó háborúba a világ egyre inkább beletörődni tűnik. Az egyházfő a közömbösség helyett politikai megoldást sürgetett a humanitárius helyzet megoldása, a menekültek hazatérése érdekében.
    
A közel-keleti térséget megosztó feszültségekről szólva a pápa a harcoktól és éhezéstől szenvedő Jement emelte ki.
    
Az izraeli és palesztin politika vezetőitől békét és stabilitást sürgetett.
    
Fegyverletételt szorgalmazott Líbiában, a konfliktusok megállítását az afrikai Burkina Fasóban, Maliban, Nigerben, Nigériában és Kamerunban, valamint Szudánban. Új történelmi fejezet indítására szólította fel Dél-Szudán politikai, társadalmi és vallási vezetőit a nemzeti megbékélés érdekében.
    
Megbékélést kért a konfliktustól szenvedő Ukrajnának is, humanitárius kezdeményezések és a tartós béke megteremtésével.
    
A pápa külön megemlékezett Venezueláról, ahol az erőszak leállítását és a lakosság megsegítését sürgette. Minél előbbi békés megoldást sürgetett emellett Nicaraguában.
    
A beszéd után Ferenc pápa húsvéti Urbi et Orbi áldását adta Róma városára és a világra.