Ugyanakkor az ellenzéki ígérgetések – adómentes minimálbér, többkulcsos adórendszer visszaállítása, áfacsökkentés – hatására ismét nőne az alacsony jövedelműek aránya, ráadásul a magasabb adókulcs bevezetése esetén a jobb keresetűek lényegesen kevesebbet kapnának kézhez, emellett a költségvetési egyensúly is felborulna. Ez a hatás pedig a bérfelzárkózás megtorpanását, a fogyasztás visszaesését, illetve egyéb, a családok szempontjából kedvezőtlen folyamatokat idézne elő.

Az unió is elismeri az eredményeket

Szalai Piroska a Magyar Időknek az adatokat ismertetve felidézte: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az alacsony keresetűek aránya 2010 előtt mindig meghaladta a 20 százalékot.

Az elmúlt évek jelentős béremelkedésének köszönhetően tavaly az alacsony keresetűek közé sorolhatók aránya a szakértő becslése szerint negyedével csökkenhetett. Bár a múlt év pontos adatai még nem állnak rendelkezésre, de a 2017. évi jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés az egész munkaerőpiacon nagyarányú bérfelzárkóztatást eredményezett. Az alacsony keresetűek aránya ráadásul az idén várha­tóan még tovább csökken az újabb emeléseknek köszönhetően.

A minimálbér összesen 25, a garantált bérminimum pedig 40 százalékkal nőtt 2017-ben és 2018-ban, amely kihatott a többi kereseti kategóriára is. Az OECD által ismertetett legutóbbi adatok szerint 2016-ban hazánkban a környező országokéval azonos szinten volt az alacsony keresetűek aránya, de az idei és a tavalyi, gyorsabb bérfelzárkózás miatt a régiós országokénál jóval kisebb lehet az alacsony jövedelemért dolgozók aránya.

A nemzetközi ajánlások szerinti módszertannal kapcsolatban a szakértő elmondta, az OECD azokat tekinti alacsony bért keresőknek, akiknek a munkajövedelme nem éri el a medián bér kétharmadát. Medián bért az keres, aki a kereseti sor közepén helyezkedik el.

A bérek, keresetek, jövedelmek esetében a medián mindig kisebb az átlagnál, mert ezek az eloszlások nem szimmetrikusak, kevesebben vannak az átlagnál magasabb keresetűek és sokan az átlag alattiak. A medián pedig mindig a sorba állított csoport középső embere, akinél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint ahányan többet.

Szalai Piroska kiemelte: az OECD által mért csökkenő tendenciát alátámasztja az Európai Unió megállapítása is. Eszerint az utóbbi években hazánkban csökkent a szegények vagy a társadalmilag kirekesztettek aránya és száma. Már 321 ezerrel a 2008-as érték alatt van, s várhatóan nemsokára el fogjuk érni a 2020-ra megcélzott 450 ezer fős csökkenést a 2008-as létszámhoz viszonyítva. Az unió mutatója a teljes társadalomban vizsgálja az egy főre jutó összjövedelmet, azaz nemcsak a foglalkoztatottak köré­ben.

Hazánkban korábban a gyermekesek között volt lényegesen nagyobb a szegények vagy társadalmilag kirekesztettek aránya. Ez is indokolta, hogy jóval nagyobb kedvezményeket kell adni a gyermeket nevelő foglalkoztatottaknak, megadva a lehetőséget a juttatások melletti munkavállalásra.
Kevesebbe kerül az emelés

– Soha nem volt adómentes a minimálbér 2010 előtt, hiszen nyugdíj, egészségbiztosítási és munkavállalói járulékokat akkor is kellett fizetniük a dolgozóknak – emlékeztetett Szalai Piroska. A szakértő felidézte, 2010-ben a legkisebb jövedelműek „adójóváírás” nevű kedvezményt kaphattak, amely legfeljebb 15 100 forint lehetett havonta, és csak a személyi jövedelemadót (szja) csökkenthette. A kedvezmény miatt volt akkor szja-mentes a minimálbér, de a járulékokat akkor is vonták belőle.

A családi adókedvezmény 2011-es kiterjesztésekor az adójóváírás megszűnt ugyan, de a minimálbér jelentős növelése miatt a minimálbéresek, a szakképzett bérminimumot keresők és az összes alacsony keresetű rétegbe tartozók is többet kaphatnak kézhez, mint a korábbi időben. Az egykulcsos adórendszer bevezetése előtt tehát gyakorlatilag nem fizettek személyi jövedelemadót, ugyanakkor a 17 százalékos, előbb említett jogcímű elvonás ugyanúgy érintette őket, ráadásul a munkaadónak a jelenleginél jóval magasabb, 28,7 százalékos járulékot is kellett fizetnie.

Az NGM tanácsadója arra figyelmeztetett, az elmúlt nyolc év alatt a minimálbér 88 százalékkal emelkedett, de a munkaadónak ez a mértékű emelés csak 66 százalékkal kerül többe. A szakképzettséget nem igénylő munkakörök után ráadásul a Munkahelyvédelmi akció keretében további járulékkedvezményben részesülnek a foglalkoztatók.

A nettó kereseteket vizsgálva a gyermektelenek 52 százalékkal, az egygyermekesek 69 százalékkal, a kétgyermekesek több mint duplájával, 110 százalékkal, a háromgyermekesek pedig 123 százalékkal vihetnek haza többet, mint 2010-ben.

A háromgyermekesek a 138 ezer forint bruttó minimálbérből 136 ezer forintot kaphatnak kézhez a kormány családokra épülő adó- és bérpolitikájának köszönhetően.

– Adómentes tehát ma is a minimálbér a két- vagy többgyermekesek számára, sőt esetükben a kedvezmény jóval nagyobb, mert a járulékokra is kiterjed, mivel jelenleg a minimálbér szja-ja 20,7 ezer forint havonta – elemezte az adatokat Szalai Piroska. Kiemelte, amennyiben a baloldal kerülne hatalomra, s megvalósíthatná a terveit, akkor kevesebbet kapnának kézhez a gyermekes minimálbért keresők, mert a járulékokra biztosan nem terjed ki az általuk tervezett kedvezmény.

Szalai Piroska arra is figyelmeztetett, hogy az ellenzék kampánya során ráadásul csak a 300 ezer fős, minimálbért kereső rétegről beszél, a jóval nagyobb számú, 180,5 ezer forintos garantált bérminimumért foglalkoztatottakról szó sincs az ígérgetések között.

Pedig jóval többeket érint a szakképzettek számára minimálisan fizetendő garantált bérminimum, amelyet az elmúlt időszakban jelentősen emelt a kormány: 2017-re a garantált bérminimum már 26 százalékkal, 2018-ra pedig 31 százalékkal magasabb a minimálbérnél, s e csoport létszáma közel háromszorosa a minimálbéresekének.
Adócsökkentéssel jött az egységes kulcs

A kormány adópolitikájával, az egykulcsos adórendszer bevezetésével kapcsolatban Szalai Piroska arra emlékeztetett, a lépés egyben jelentős adócsökkentéssel járt, hiszen most az egyetlen adókulcs 15 százalék, míg 2010 előtt az alacsonyabb adókulcs is 17–20 százalék között mozgott, a felső kulcs pedig a 36–40 százalékot is elérte.

Abban az időben a felső sávba estek már az átlagbért keresők is, sőt volt olyan időszak, amikor a mediánkeresetűeknek is a felső sávban kellett adót fizetniük, tehát nemcsak a „gazdagokkal” fizettetett magasabb szja-t az állam, hanem a közepes jövedelműekkel is.

A szakértő emellett a családi adókedvezmény rendszerének bevezetését is hatalmas eredménynek nevezte, annak mértékét a kormány jelentősen megemelte. Az egy- és kétgyermekesek 2010-ben, a kormányváltáskor egyáltalán nem kaptak kedvezményt, a nagycsaládosok is csupán gyermekenként négyezer forintot havonta.

Most az egygyermekeseknél havi tízezer forint, a kétgyermekeseknél havi 35 ezer forint, a három és több gyermekeseknél pedig gyermekenként havi 33 ezer forint a kedvezmény mértéke, ráadásul már az szja mellett a munkavállalói járulékokból is érvényesíthető a kedvezmény, míg korábban járulékot mindenkinek fizetnie kellett.

Fontos, hogy a feketén foglalkoztatás is csökkent az egykulcsos rendszer bevezetésével: mivel mindenkitől ugyanannyit vonnak el, így nem érdeke a munkáltatónak az alacsonyabb adókulcs alá bejelentenie munkavállalóját, a többi jövedelmet pedig zsebbe adni, mint a kétkulcsos rendszerben.
Tudatos bérpolitika hozott eredményt

– A garantált bérminimum megduplázódott, 102 százalékkal nőtt 2010-hez képest, míg a minimálbér 88 százalékkal emelkedett – ismertette a kormányzati eredményeket Szalai Piroska. A családosoknak ráadásul továbbra is szja-mentes, a nagycsaládosoknak pedig járulékmentes a minimálbérnél jóval magasabb kereset is.

Emellett a munkáltatói járulékok jelentősen csökkentek – 28,5 százalékról 21 százalékra –, ráadásul az érdekképviseletekkel kötött bérmegállapodás értelmében a járulékok mértéke 2022-re 13 százalékra csökken.

A gyermekesek nem csupán a családtámogatási rendszer következtében kapnak többet. A gyed extra segítségével 34 ezren dolgoztak decemberben. Minden ötödik gyeden levő szülő legálisan pénzt is keres a gyed mellett. Több mint másfélszeresére emelkedett a gyed átlagos összege. 2018-ban a maximális gyed összege 193 200 forint havonta.

Eu-s dobogón a fizetések

A nemzetközi szervezetek is elismerik a kormány bérpolitikáját, amely egyértelműen csökkentette leszakadásunkat a versenytársainktól. Szalai Piroska az adatokat ismertetve elmondta: hazánkban az unió átlagát jóval meghaladó, a tagországok között az egyik legnagyobb mértékű volt a fizetések emelkedése 2017-ben. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint az első 9 hónap adatai ismertek, a dobogó második helyén állunk a bruttó keresetemelkedésben.

A legnagyobb növekedésű 11 ország között egyetlen régi tagország sincs. A nyugat-európai országok között csak a legjobbak növekedtek az uniós átlag körüli 2 százalékkal, majdnem mindenhol stagnálnak a bérek. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi időben zárul az olló kelet és nyugat között, de olyan mértékű a lemaradásunk, hogy van még bőven mit behozni.

A szakértő a baloldali kormányok politikájával kapcsolatban arra emlékeztetett, 2006 és 2010 között 5 százalékos reálérték-csökkenést tapasztalhattak keresetükben a munkavállalók. Ezzel szemben az elmúlt években a béremelkedésekkel mindenki jól járt: a 2010-es havi bruttó átlagbér 202 525 forintról 2017-re 297 017 forintra emelkedett, ami 47 százalékos javulás a teljes munkaerőpiacon, a bruttó reálértékének javulása pedig 30 százalék.

A közfoglalkoztatottak nélküli elsődleges munkaerőpiacon a nettó keresetek reálértékének változása a családi adókedvezmények figyelembevételével 43 százalékkal nőtt. A folyamat ráadásul idén sem áll meg, a versenyszféra átlagosan legalább 10 százalékos felzárkóztatást tervez, az elemzői várakozások szerint pedig legalább 6 százalékos reálkereset-növekedés mehet végbe 2018-ban.

A nemzetközi szervezetek közül az OECD idei előrejelzésében Magyarországon várja a világ 32 vizsgált országa közül a legnagyobb keresetemelkedést.