A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Közszolgálat Egyetem (NKE) közös munkája révén digitalizálták a magyar Belügyminisztériumban 1945 és 1958 között kiadott utasításokat.  Mikó Zsuzsanna, a levéltár főigazgatója a projekt eredményének szerdai budapesti bemutatóján azt mondta: a digitalizált iratanyagot júliustól a levéltár honlapján is elérhetővé teszik.

A főigazgató kitért arra is, hogy a több mint 250 éves múltra visszatekintő levéltárban több kilométernyi, feldolgozásra érdemes anyagot őriznek. Hozzátette: a különböző anyagú és minőségű papírokból álló dokumentumoknál a digitalizálás sok esetben az információmentés utolsó eszközét jelenti.

Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a rendezvényen elmondta: a kulturális örökség témája több kormányülésen is felmerült. Hozzátette, minden ország kell, hogy a múltjának feltárására költsön, de ahhoz, hogy az adófizetők elfogadják a kulturális intézményekre költött forrást, fontos, hogy a végeredményt a közvélemény számára hozzáférhetővé tegyék.

Megjegyezte, a tárcának nincs ellenére, hogy a rendészeti háttérintézményeket kutassák, nincs bennük „titkosítási vágy”. A köziratok kezelését megkapta a Belügyminisztérium, így a jövőben ezen a területen várhatóan még szorosabban együttműködnek majd. Példaként említette, hogy az iratok digitalizálásában a közfoglalkoztatottak segítségére is számíthatnak majd.

Patyi András, az NKE rektora közölte: az iratokban egyebek között az internálótáborokkal összefüggő, de még a szolgálati kutyák kiképzéséről szóló utasítások is találhatók. Mint mondta, a csaknem 30 ezer oldalas iratanyag megismerésével nemcsak a belügyi, rendészeti tevékenység, hanem a magyar társadalom, politika történetének újabb rétegei nyílhatnak meg. Az iratok feldolgozását most 1958-ig végezték el, de amint találnak további forrást, 1990-ig folytatják a munkát.