Lázár János szerint Magyarország az Ausztriához fűződő kapcsolatok rendezésében, elmélyítésében érdekelt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte: folyamatosan konzultálnak az osztrák rendészeti szervekkel, és Magyarország semmi olyat nem tesz, amely akadályozná a magyar-osztrák együttműködést. Magyarország igyekszik Ausztriával közösen megoldást találni a nehézségekre – jelentette ki.

„Az osztrák-magyar konfliktusoknak komoly történelmi hagyományuk van" – fogalmazott, hozzátéve: ezek a viták mindig megegyezéssel végződnek. „Semmiféle válaszlépésben, reakcióban nem szeretnénk részt venni" – jelentette ki, a kapcsolatok javulása mellett kiállva.

Jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök meghívta Budapestre Christian Kern osztrák kancellárt, aki várhatóan a következő hetekben ide látogat, és folyamatos belügyi együttműködést alakítanak ki annak érdekében, hogy az elkerülhetetlen ellenőrzések a legkisebb kellemetlenséget okozzák azoknak, akik az országhatárra érnek.

Lázár János hangoztatta: Magyarországnak a biztonság a legfontosabb, ennek rovására semmilyen kompromisszum nem képzelhető el. Kiemelte: ellenőrzés nélkül nem jöhet senki, csak olyan, akit Magyarország beenged a határon és hozzájárul a tartózkodásához. Meg kell védeni a jogunkat, hogy eldönthessük, kit engedünk be, meg kell védeni a határokat, ezért volt szükség az erre vonatkozó jogszabályok átalakítására – magyarázta.

Hangsúlyozta: méltánytalan európai politikusok és nemzetközi szervezetek részéről Magyarországot vádolni, szolidaritást számon kérni rajta. Mi lenne az igazi szolidaritás, ha nem az, hogy Magyarország – nagyrészt saját forrásból – védi Európa határait, és megpróbálja feltartóztatni azokat, akik kontroll és papírok nélkül akarnak idejönni? – tette fel a kérdést.

A miniszter közölte: a kormány felkészült a pénteken kezdődő NATO-csúcstalálkozóra. A NATO két éve úgy döntött, hogy jelentősen növelni kell a védelmi kiadásokat, és Magyarország honvédelmi forrásai 20 százalékkal növekedtek 2010-hez képest. Bár ez még messze van a szövetség elvárásaitól, az első lépéseket megtették az elmúlt években, és ezt folytatják is, hogy a honvédség megerősödjön – mondta.

Arra is kitért, hogy a kormány megtárgyalta Áder János köztársasági elnök döntését a népszavazás kiírásáról, mert a kormányzathoz tartozó szervezetek felelősek a referendum előkészítéséért és lebonyolításáért, továbbá mert a kormány kezdeményezte a népszavazást. Azt kérik minden választópolgártól, hogy menjen el voksolni, mondja el a véleményét, erősítse meg a kormányt a küzdelmében, amelyet most is folytat. Magyarország és Európa védelme ugyanis ma a magyar kormány feladata, ezért is alakították át a vonatkozó jogszabályokat – magyarázta.

Lázár János kérdésre válaszolva megismételte múlt héten közölt magánvéleményét, amely szerint „tiszta szívvel" nem tudna az EU-ban maradás mellett dönteni. Mint mondta, az elmúlt egy hétben több kritikát és észrevételt kapott, amiért világosan elmondta a kételyeit. Úgy fogalmazott, pesszimista abban a tekintetben, hogy a jelenlegi uniós intézményrendszer megjavítható-e, egyúttal felhívta a figyelmet, hogy Európa nem egyenlő az Európai Bizottsággal vagy az Európai Unióval. Úgy vélte, ami az uniós intézményekben zajlik, nem az előnyére válik Európának, és a bizottságnak is köszönhető, hogy az egyik legfontosabb tagállam kilép. Ahogy ma a bizottság és az EU működik, az taszítja az embereket – mondta. Hozzátette: mindez azonban fideszes politikusként a véleménye, és nem a kormány álláspontja.

A miniszter arra is kitért, hogy Nagy-Britannia a világ legsikeresebb nemzetei közé tartozott az elmúlt évszázadokban, és súlyos tévedés elítélni azokat, akik a Brexitre szavaztak.

Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottságnak a paksi atomerőmű építésével kapcsolatos eljárása a végéhez közeledik, lezárultak az egyeztetések, remélhetőleg véget érhetnek a kormány és az EU közötti egyeztetések, pont kerülhet az ügy végére.

Megkérdezték arról is, hogy létesül-e új befogadóállomás Kiskunhalason. A miniszter erre azt felelte: a kormány nem döntött erről, és bármilyen döntés esetén a várossal konzultálnának. Hozzátette, hogy ezen létesítmények kihasználtsága jelenleg magas, de megítélése szerint a most bevezetett intézkedések - a nyolc kilométeres mélységi ellenőrzés és a belépési pontra szállítás – csökkenteni fogják a nyomást, nem lesz szükség új állomásra. A kormány a bezárás pártján van – hangoztatta.

Két kormánykabinet jön létre

A miniszterelnök döntése nyomán a kormányzat munkája két kormánykabinetbe, egy gazdasági és egy stratégiai kabinetbe tagozódik a jövőben – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető kifejtette: mindkét kabinetet miniszter vezeti majd, döntéshozó és -előkészítő szervekről van szó, Orbán Viktor döntése alapján témák, ügyek tartoznak majd a kabinetekhez.

A változás célja, hogy több idő maradjon a két kabinetben jelentős döntések előkészítésre, egyeztetésekre, és hatékonyabb legyen a kormányzati tevékenység, jobb legyen a kormányzás – magyarázta Lázár János.

Úgy vélte, a két kormánykabinet felállítása elsősorban a miniszterelnök munkáját segíti, ezek lesznek a vélemények ütköztetésének helyszínei, mert bizonyos témák kitárgyalására a kormányülés nem alkalmas.

Mint mondta, személyi változást miniszteri szinten nem tervez a kormányfő. A Miniszterelnökségen az államtitkári változásokat lezártnak tekinti Lázár János, de helyettes államtitkári szinten még lehet változás.

A két kabinet nem egy „beszélgető fórum" lesz, hanem egy formális döntéshozó fórum, jogi relevanciával bír a tevékenysége. A személyes sorsát illető felvetésre úgy fogalmazott: „nekem úgy tűnik, hogy több munkám lesz, mint eddig, (...) érintett vagyok a két kabinet tevékenységében". Kérdésre azt is elmondta: a kabinetekre vonatkozó személyi döntések ismertetése a miniszterelnök kompetenciája.

A miniszter tájékoztatása szerint a strukturális kérdésekről a következő, július 20-i kormányülésen tárgyalnak.

Lázár János közölte azt is, hogy a kormány a parlament állásfoglalását kéri szeptemberben a földárverésekből befolyt összegek felhasználásáról. Az erről szóló törvény még készül, emellett egy számadást készítenek az Országgyűlésnek arról, hogy hányan, milyen értékben vásároltak állami földeket.

A földet a gazdáknak program várhatóan július 31-én zárul le, eddig közel 40 ezren vásároltak, közülük 30 ezren 3 hektár alatti területet. Az állami bevétel várhatóan 270 milliárd forint lesz – ismertette.

Számos fővárosi kulturális beruházásról döntött a kormány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János sajtótájékoztatóján ismertette, hogy – Tarlós István főpolgármester jelenlétében – határoztak arról, felújítják az Országos Széchényi Könyvtár főépületét, erre hivatalos tervpályázatot írnak ki, emellett nagy raktárépületet kap az intézmény, várhatóan Piliscsabán.

Döntöttek arról is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum „használatába ajánlják" a józsefvárosi Palotanegyed több épületét – a Magyar Rádió régi székházának használaton kívüli részeit, valamint az Esterházy- és a Károlyi-palotát –, és ezek között visszaállítják, növelik a zöldfelületeket. A projektre az intézmény főigazgatójától várják a koncepciót.

A miniszter azt is közölte, hogy mintegy 25 milliárd forintból felújítják az Operaház főépületét 2017-2018-ban. Az intézmény művészei az Erkel Színházban és valószínűleg az Eiffel-csarnokban fognak játszani a rekonstrukció alatt. A kabinet emellett új központi épületet keres a Természettudományi Múzeumnak.

A kormányülésen megerősítették az állatkerti fejlesztések támogatását is, a 25 milliárd forintos fejlesztési támogatás rendelkezésre áll és a parkolási problémák megoldására is tesznek lépéseket – tudatta a miniszter.

Elmondta azt is, hogy a három nagy budapesti pályaudvar sorsáról még nem hoztak döntést, további egyeztetés lesz róluk.

A városligeti beruházásról szólva Lázár János ismét megerősítette, hogy a jelenlegi 60-ról 65-70 százalékra nő a zöldfelületek aránya. Mint mondta, „megértéssel kezelik", ha két év előkészítő munka után „őszinte zöld csoportok", „valódi civilek"  és nem „politikai civilek" egy zöldfelület vagy egy épület megmentéséért küzdenek, azonban tiltakozásra szabályozott keretek között van lehetőség, a törvényeket mindenkinek be kell tartani.

A minisztert kérdezték arról is, hogy  Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról azt mondta: több pontjával egyetértenek, így azzal is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását. Lázár János közölte: tiszteletben tartja a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját, de elsősorban azoknak kell segíteni, akik itt élnek, a munkanélkülieket kell támogatni. Három-négy olyan régió van az országban, amelyet még ki kell aknázni, hogy munkát biztosítsanak az ottani munkanélkülieknek – magyarázta. Úgy fogalmazott, „egyetlen magyar emberről sem mondhatunk le azok javára", akik külföldről jönnek ide.

Úgy vélte, amíg Magyarországon nincs teljes foglalkoztatottság, nem lehet azt mondani, hogy megoldották a problémát. Bár a rendszerváltás óta soha ennyien nem dolgoztak, mint most, még mindig vannak régiók, ahol nincs munka, nincsenek boldogulási lehetőségek – mutatott rá. Közölte: nem lehet megbélyegezni azokat, akik elmennek az országból, mert ők általában arra készülnek, hogy külföldön megalapozzák az életüket, majd hazatérnek. Nagy gond, hogy a legtehetségesebbek és legbátrabbak próbálkoznak ezzel, és azért kell dolgoznia kormánynak, hogy úgy javuljanak a körülmények az országban, hogy az emberek azt lássák, nem éri meg elmenni innen – magyarázta.

Lázár János arról is beszélt, hogy a Miniszterelnökséghez több konfliktusos, nehéz ügy tartozik, nem könnyű portfólióról van szó. Mint mondta, nem veszi rossz néven, hogy ha egy ügy sínre kerül, azt adott esetben már más működteti. A Sorsok Háza kényes kérdés, amelyből nem lehet a magyar zsidóságot kihagyni – vélekedett. Hozzátette: ha a konszenzus megteremtése öt évig tart, akkor ez hosszú folyamat lesz, „amíg nem tudunk konszenzusra jutni, addig nincs értelme sietni".

Megjegyezte: sajtótájékoztatója után Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével egyeztet, és találkozót készít elő a zsidó vezetők és Orbán Viktor között, hogy áttekintsék a kormány és a zsidó közösség kapcsolatait.

Lázár János közölte: 2016-2020 között a kormány 13 milliárd forintot ad szerzetesrendeknek, például a kormány forrást biztosít a budai Szent Imre plébániatemplom és a székesfehérvári Nepomuki Szent János plébániatemplom felújításához a ciszterci rendnek, a csornai premontrei prépostság épületegyüttesének felújítását is támogatja a kormány, segítik a jezsuiták miskolci fejlesztését, a bencéseknek győri fejlesztéseikre 2,2 milliárd forintot biztosítanak, a ferencesek 1,3 milliárd forintot kapnak fejlesztésekre, a pálos rend 200 millió forintot, a karmelitáknak emlékhely kialakítására 400 millió forintot adnak, a premontreiek fejlesztéseit 800 millió forinttal támogatják, a domonkos rend kőszegi iskolájának felújításához 500 millió forinttal járulnak hozzá, a piaristák mosonmagyaróvári iskoláját pedig 900 millió forinttal támogatják.

A tűzszerészek múlt heti balesetéről szólva a tárcavezető azt mondta: gondoskodnak az elhunyt tűzszerészek családtagjairól, gyermekeiről. A legutóbbi kormányülésen meghallgatták Simicskó István honvédelmi miniszter rövid jelentését az esetről, de a legfontosabb a támogatás megadása a hozzátartozóknak – közölte.

Kiemelte: a honvédeket az államnak nem üzleti biztosítás alanyának kell tekinteni, és most is, ha üzleti biztosítási elv alapján rendeznék az elhunytak sorsát, a hozzátartozók kevesebbet kapnának. Üzleti alapon nem lehet biztosítani a honvédség tagjait, az államnak honorálnia kell azt az áldozatvállalást, hogy készek feláldozni az életüket a hazáért - emelte ki.