A fogyasztás egy részét ugyanis január óta az ukrán tranzitszerződés körüli bizonytalanság okán korábban felhalmozott tárolói készletekből fedezték az országok, de a koronavírus-járvány miatti gazdasági leállás miatt jóval alacsonyabb is volt a vásárlói igény a tavaly májushoz képest – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi elemzésében, amelyben hozzátették, hogy emellett folytatódott a cseppfolyós földgáz (LNG) hónapok óta tartó intenzív Európába áramlása. Magyarországon ugyanakkor a korábbi évek átlagát mutatta a gázfelhasználás, mert két tényező ellensúlyozta a pandémia nyomán leálló gazdaság keresletcsökkenését. Egyfelől az átlagosnál kissé hidegebb volt az időjárás ebben az időszakban, másrészt pedig – részben szintén a hűvös miatt – a tavaly májushoz képest 17 százalékkal több földgázt fogyasztottak a nagyerőművek.

Miközben májusban a felhasználás 1,9 terawattórával (TWh) csökkent áprilishoz képest, a nettó import csak 560 gigawattórával (GWh) volt kevesebb. Az import 0,9 TWh-val, az export 1,45 TWh-val nőtt áprilishoz képest. Mindkét irányban az ukrán ponton regisztrálták a jelentős növekedést. Hazánkban májusban folytatódott a betárolás, és közel 1,3 TWh-val tároltak le többet az áprilisinál, így a hónap során 3 TWh-val nőtt a készlet. Ez csak harmada a tavaly májusban betárolt mennyiségnek és fele a két évvel ezelőtti hasonló időszakinak, ugyanakkor most jóval magasabb szintről indult a betárolás, ezért május végével a hazai tárolók már háromnegyedig teltek meg. A május közepi mennyiség 4,7, a júniusi ötmilliárd köbméter. Ez több annál, mint amennyire szükség van a hazai piac téli zavartalan ellátására. Ugyanakkor piaci alapon és külföldre szállítási céllal továbbra is érdemes lehet tárolni a jelenlegi túlkínálatos időszakban – jegyzik meg az elemzés készítői.

A túlkínálat által lenyomott árak egyfelől kiváló lehetőséget nyújtanak a betárolásra, másfelől május végére már annyira alacsonyan alakult az LNG tőzsdei jegyzése, hogy az amerikai és az orosz szállítások is nagyrészt leálltak és júniusra is kevesebb a várható szállítmány. Egészen addig viszont éppen az LNG-kínálat volt az, amelyik a legrugalmatlanabb volt a kereslet- és az árcsökkenésre. Más a helyzet a katari szállítmányokkal, amelyek olajárindexáltak (az európai szállítmányoknak ez csak harmadára igaz), ezért nem is reagáltak a spot árcsökkenésre.

Nem csak a magyarországi tárolók töltöttsége áll magasan, az uniós létesítmények összes kapacitásának már 73 százalékánál járt a betárolás május végén, és a helyzetre az európai piac egyre kevésbé tud reagálni. Ezért rövid távon, ha az LNG-kínálat nem csökken, illetve az európai földgázkereslet nem kezd visszaemelkedni, nyár végéig gyakorivá válhatnak az árgödrök, és akár negatív árak megjelenésével is számolni kell az azonnali piacokon. Középtávon viszont, ha Ázsiában és Európában visszatér a fogyasztás a járvány előtti szintekre, az árszintek normalizálódhatnak.