A két hete megrendezett brit népszavazás talán egyik legfontosabb tanulsága, hogy az európai integráció jövője, erőssége és összetartó volta múlik azon, sikerül-e kialakítani olyan európai identitást, amely büszke azokra az identitásokra, amelyekre épül – mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa az Együtt kezdtük, együtt folytatjuk című nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.

A tanácskozást az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte a roma keretstratégia és a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia elfogadásának 5. évfordulója alkalmából.

Navracsics Tibor kiemelte: az általa felügyelt oktatás, kultúra és sport területe talán a legtöbbet teheti a jövő összetartó társadalmainak és a jövő európai identitásának kialakulásáért.

A biztos úgy fogalmazott, nehéz helyzetben van, mert a tanácskozáson olyan testületet képvisel, amely mindenképpen meg akarja érteni a tagállami szándékokat, a tagállami politikákat az összetartóbb és egységesebb, minden állampolgár egyenjogúságát biztosító társadalom eléréséért. Ebből adódóan azonban az Európai Bizottság sokszor vitába kerül a tagállamokkal – jegyezte meg.

Mint mondta, a kötelezettségszegési eljárások sokszor büntetésként jelennek meg, pedig valójában rendezett, intézményesített vitáról, egyfajta konfliktuskezelési eljárásról van szó, hogy a felek tisztázzák a problémát és a megoldáshoz vezető utat.

Az Európai Bizottság májusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. Szlovákia ellen 2015-ben, Csehország ellen pedig 2014-ben indult Brüsszelben eljárás.

Navracsics Tibor kiemelte: az oktatás a legsúlyosabban foszthat meg embereket életesélytől, miközben a legtöbbet adhatja ahhoz, hogy a jövő társadalma erősebb legyen.

Megjegyezte: az oktatás minősége szoros összefüggésben van egy társadalom versenyképességével, az Európai Uniónak ezért érdeke, hogy a tagállamok oktatási rendszere könnyen elérhető és nyitott legyen a társadalom minden tagjának. De az európai integráció politikai megfontolásból is érzékeny erre – tette hozzá.

Az EU már nemcsak szabadkereskedelmi övezet, hanem olyan politikai értékközösség is, amelynek tagállamai felesküdtek a képviseleti demokráciára, a jogállamiságra, az alapvető emberi jogok biztosítására, és arra, hogy mindenkinek megadják az azonos vagy legalábbis hasonló életesélyt – jelentette ki. Kifejtette: az oktatási politikának ezért két alapvető feladatot kell megvalósítania: egyrészt magas szintű, versenyképes tudást adni a fiataloknak, másrészt a hozzáférhetőséggel mindenkinek megadni a lehetőséget, hogy élhessen a társadalmi mobilitással.

Navracsics Tibor kitért arra: az Európa2020 stratégia ezért különös figyelmet szentel az oktatáspolitikának, és annak, hogy fokozott védelemben részesüljenek azok a társadalmi csoportok, amelyek szociológiai adottságaik miatt tömegesen szorulnak ki egy adott ország oktatási rendszeréből és így a társadalmi mobilitásból. Ezért fordulhatott elő – mondta –, hogy az elmúlt években a bizottság a kötelezettségszegési eljárásokkal különös figyelmet szentel a közép- és délkelet-európai országok roma közösségei sorsának.

Kiemelte: senki nem vitatja, hogy a kötelezettségszegési eljárásokban érintett országok oktatáspolitikát, romapolitikát formáló kormányzati tényezői elkötelezetten tevékenykednek, a vita arról szól, hogy az alkalmazott lépések célravezetőek-e.

A politikus hangsúlyozta, mindenkinek érdeke, hogy az EU társadalmai minél egységesebbek legyenek, és mindenki külső korlátoktól mentesen, olyan életet valósítson meg, amelyre tehetsége, képessége, ambíciói feljogosítják. A közép-európai kormányok nagyon komoly lépéseket tesznek ennek érdekében – jelentette ki.

Hozzátette: amikor a romák felzárkózásáról, egyenlő esélyekről, összetartó társadalomról beszélünk, nemcsak az iskola tartozik ebbe a körbe, hanem a civil, egyházi és állami intézmények, amelyek a kultúra és a sport területén valósítanak meg felzárkózási programokat, részben az EU finanszírozásával.

„Együttműködésre vagyunk ítélve, ( ...) esélyünk csak az Európai Unióval együtt van" – összegezte a biztos.

Ravasz Ábel, a szlovákiai roma közösségekért felelős kormányhivatal kormánybiztosa előadásában kiemelte, Szlovákia most vette át az Európai Tanács elnökségét, a féléves ciklusban pedig tervek szerint kiemelt szerepet kap a romaintegrációs politika vizsgálata. Ennek érdekében októberben Pozsonyban a roma ifjúság helyzetéről, lehetőségeiről szóló konferenciát szerveznek. „Ha nem adunk elég hangsúlyt a roma ifjúságra, elveszítjük őket" – jelentette ki.

A kormánybiztos kitért arra is, hogy fontosnak tartja a kötelezettségszegési eljárásokat.

Szükség van arra, hogy őszintén megbeszéljük a szegregációt és megoldást találjunk rá – mondta a szlovákiai kormánybiztos.