Négy hét múlva, a május 25-i európai parlamenti (EP-) választáson a voksolásra jogosult több mint 8 millió választópolgár valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, illetve 98 külképviseleten személyesen szavazhat.

Az EP magyar tagjainak választását március 8-án írta ki Áder János köztársasági elnök.

Az EP tagjainak választásán az a mintegy nyolcmillió magyar állampolgár vehet részt, akinek Magyarországon lakóhelye van. Vagyis az országgyűlési választással ellentétben nem voksolhatnak a magyarországi pártlistákra azok a határon túl élő magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Akiknek azonban közülük uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra voksolhatnak.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 74 ország 98 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 24-én, szombaton lesz a voksolás.

Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak a magyar EP-listákra, ha kérik.

Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással zajlik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik.

A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása volt szükséges, a Nemzeti Választási Bizottság összesen nyolc listát vett nyilvántartásba. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kapott, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.

A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

A szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció.