Csalódniuk kell azoknak, akik elhitték, hogy a banki etikai kódex előírásai meggátolják a pénzintézeteket, hogy az ügyfelek számára kedvezőtlenül és egyoldalúan módosíthassák a szerződéseket. Ugyanis amit a bankok elvesztettek a kódex miatt, azt beépítették a hitelintézeti törvénybe.

A december első napján életbe lépett banki etikai kódex mindössze elveket rögzít. Mégpedig első helyen az átláthatóságot, majd a szabályelvűséget és a szimmetriát. Ez azt jelenti, hogy a kódex legfőbb célja a hitelszerződések közérthetőbbé tétele volt. A kódex kimondja, hogy a pénzintézetek a joggyakorlatot segítő elvárásoknak megfelelően, tisztességesen tevékenykedjenek.

A feketelevest azonban a hitelintézeti törvény tartogatja az ügyfeleknek. Eszerint „a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani”. Azaz mindent, ami a legnagyobb pluszköltségeket jelenti az ügyfeleknek. Az egyoldalú módosításra okot adó körülmények meghatározása olyan általános, hogy szinte bármi belefér, a szerződésből a pénzintézetek nem is hagynak ki semmit.

Bővebben a mai Magyar Hírlapban