Átadták a Kőhalmi Vadászati Múzeumot a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál pénteken, amely Kőhalmy Tamás erdőmérnök, vadbiológus professzor hagyatékán kívül a parkerdő természeti értékeivel és vadgazdálkodásával ismerteti meg a látogatókat. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy az épület célja egybeesik a kormány szándékával, hogy a természet normalitása egyre inkább hasson a társadalomra.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, Kőhalmy Tamásné, a múzeum névadójának, Kőhalmy Tamás erdőmérnöknek, vadbiológus professzornak az özvegye és Jámbor László, a GAEG Tanulmányi Erdőgazdasági Zrt. vezérigazgatója átvágja a nemzetiszínű szalagot a Kőhalmy Vadászati Múzeum átadási ünnepségén a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál 2016. szeptember 30-án. A háttérben Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora. (MTI Fotó: Nyikos Péter)
Ezért támogatják „soha nem látott mértékben" a turizmust, ezért alkották meg Európa legprofesszionálisabb vadászati törvényét és ezért szorgalmazzák, hogy a hazai vizeken ne a halászat, hanem a horgászat legyen a mérvadó – fűzte hozzá semjén Zsolt, aki az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek is elnöke.
A politikus emlékeztetett arra: a cél, hogy az emberek kimenjenek a természetbe, ezt szolgálja az is, hogy 2021-ben Magyarország vadászati világkiállítást rendez, ahol nemcsak a magyar vadászati kultúrát mutatják be, hanem az ahhoz köthető világot is, így lesz fogathajtó világbajnokság, vadászkutya kiállítás, solymászati és gasztronómiai bemutató is.
Szintén a természet szeretetét szolgálja a kormány azon törekvése is, hogy minél több vadászati múzeum legyen az országban, ahol nemcsak a vadgazdálkodással és a vadászattal, hanem az adott terület értékeivel is megismerkedhetnek az emberek, főként a legkisebb generációk.
Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora Kőhalmy Tamás professzor életútját elevenítette fel, aki 1979 és 2001 között vezette az intézmény vadgazdálkodási intézetét, de nevéhez fűződik az első vadgazda-mérnöki szak beindítása Magyarországon és a vadgazdálkodási program kidolgozásában is nagy szerepet vállalt.
Elmondta, hogy szaktudásának nemzetközi elismerését jelentette, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsnak 1987-től bejegyzett szakértője, 1991-től a magyar delegáció tagja és 1996-tól haláláig ugyanezen szervezet Európa-Ázsia Nagyvad Bizottságának alelnöke lett. Több hazai szakmai és tudományos testület tagjává és tisztségviselőjévé választották.
Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a múzeumnak helyet adó faszerkezetű épület alsó szintjén egy audiovizuális eszközökkel felszerelt, ötven férőhelyes tanterem található, ahol a parkerdőt mutatják be, az első szinten az erdő élővilágát, míg a legfelső emeleten a terület vadállományával és Kőhalmy Tamás hagyatékával ismerkedhetnek meg a látogatók.
A hagyaték között a professzor személyes bútorai, köztük egykori íróasztala és írógépe található, valamint trófeái, jegyzetei és szakkönyvei. A vezérigazgató elmondta, hogy a múzeum kialakítását százmillió forinttal támogatta a Földművelésügyi Minisztérium.
Ifjabb Kőhalmy Tamás festőművész köszönetét fejezte ki a múzeumért. Úgy fogalmazott, hogy méltó emlékezés ez édesapjára, mert minden olyan kezdeményezést támogatott, ami a természet megismertetésével foglalkozik.
Az avató ünnepség végén a múzeumot Fazakas Zoltán Márton premontrei perjel megáldotta.
A Kőhalmy Vadászati Múzeum épülete az átadási ünnepség napján a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál 2016. szeptember 30-án. (MTI Fotó: Nyikos Péter)
Kőhalmy Tamás (1936-2003) Sárosdon született. 1960-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett a Soproni Erdőmérnöki Főiskolán. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati osztályának vezetőjeként részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás előkészítésében. Doktori címének megszerzését követően 1976-ban elnyerte az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársi álláshelyét, majd 21 évig irányította a későbbi intézetet. Írásos anyagainak száma 289, amelyek között könyvek, könyvrészletek, értekezések, egyetemi jegyzetek, szakcikkek is szerepelnek. Írásos publikációiból 21 jelent meg idegen nyelven, főleg németül.
Munkájának elismeréseként többször kapott kitüntetést, köztük a Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Hubertus Kereszt arany fokozatát és a Nimród Emlékérmet.
