Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Semjén Zsolt azt mondta: az, hogy hol van egy adott tudomány etika határa, nem szaktudományos, hanem erkölcsi kérdés. Ha az erkölcsöt, az etikát kivonnák a tudományból, a horror-sci-fi világába jutnának. Ha pedig a szakralitást kivonnák a művészetekből, szintén „nagyon sovány dolgot kapnánk" – tette hozzá, hangsúlyozva: az evangéliumnak küldetése van, szól a társadalomhoz. Az evangélium maga az igazság, és mindenkor, minden földrajzi ponton van relevanciája – fogalmazott Semjén Zsolt.

Kifejtette: amikor egy keresztény párt megalkotja a programját, azt az egyház társadalmi tanítására tekintve teszi. Egy párt politikai programja ugyanakkor nem következik egyenesen az evangéliumból vagy egy pápai enciklikából, de ihleti azt valamilyen formában. Az evangélium igazságait akarja megvalósítani „az itt és most keretei között" – mondta.

Semjén Zsolt szerint a kereszténység „zsenialitása", hogy megment mind a marxi, negatív, pesszimista, mind a rousseau-i, optimista utópiától. Mint mondta, tudjuk, hogy mindig van lehetőség a jóra, hiszen „Isten képmására lettünk teremtve mindannyian, és az ember nem egy rossz állat", amit meg kell formálni valamilyen gépezet által. Az adott korban, amikor az enciklika megjelent, a két utópia megjelent politikai ideológia formájában is – mutatott rá, hozzáfűzve: az optimista utópia, a korlátlan liberalizmus lényege a minél kevesebb állam, szabályozó szerep nélkül, a kommunizmus és marxizmus, mint másik utópia pedig azt mondja, hogy az ember eredendően rossz, s olyan társadalmi struktúrát kell létrehozni, amely a végén megteremti a szocialista, azaz a jó embertípust.


Hölvényi György, kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő (KDNP Fotó: Váli Miklós)

Ezen körülmények között születik meg a Rerum Novarum – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az említett ideológiákkal vitatkozva, de egységbe hozza mindazt, amire a liberalizmus és a szocializmus nem képes. Ugyanakkor rögzíteni kell: az egyház tanítása nem szintézise a liberális és a szocialista politikának.

Semjén Zsolt szerint ennek mára hatóan is komoly következményei vannak, a családtámogatásoknál így sikerült elérni, hogy az atomisztikus társadalmi szemlélet helyett a közösségre tekintsenek. Ennek jegyében tették választhatóvá a családi adózást, ami egyáltalán nem csak adótechnikai kérdés – hangsúlyozta.

A szolidaritásból pedig az következik, hogy nemcsak a családi adózást vezették be, hanem azt is, hogy az, aki a kedvezményeket nem tudja érvényesíteni, a társadalombiztosítás terhére megtehesse.

A konferencia fotógalériája