Magyarország katonadiplomáciai tevékenységének erősítése jegyében idén Zágrábban, jövőre Pozsonyban, Prágában és Szkopjéban is új katonai attaséhivatalt nyílik – jelentette be a honvédelmi miniszter szerdán Budapesten, a véderő-, katonai, légügyi attasék idei éves értekezletén. Simicskó István a katonadiplomatáknak tartott előadásában kiemelte: az elmúlt időszakban biztonsági környezetünk jelentős mértékben változott, Európa egy új korszakát éli.
Simicskó István honvédelmi miniszter beszédet mond a véderő-, katonai és légügyi attasék éves értekezletén a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fővárosi székházában 2016. július 6-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
„Az újkori népvándorlás", a migráció egyik következménye Nagy-Britannia Európai Unióból való kiválási szándéka, a Brexit is – mondta a miniszter, aki szerint már ennek nyomán is jelentős mértékben átalakulhat Európa jövője. Ezen felül, szintén a migrációs hullámmal összefüggésben Európa terrorfenyegetettsége is fokozódott – szögezte le a miniszter, megjegyezve: ezt igazolják a párizsi, és brüsszeli merényletek is.
A honvédelmi tárca vezetője kitért arra, hogy az európai keresztény-zsidó civilizáció mostanáig gazdasági és katonai értelemben is fontos talapzatot jelentett Európa számára. A hitnek, a vallásnak komoly ereje van – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ha ezt a hitét elveszti Európa, akkor „komoly bajba kerülhetünk".
Kiemelte, hogy a biztonsági környezet változását látva a kormány egy komoly terrorellenes intézkedési csomagot is elfogadott, amelynek nyomán létrejött egy új, az információk gyors és pontos beszerzését, a terrorizmus elleni küzdelemben való felhasználását segítő szervezet, a TIBEK (Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ). Továbbá új különleges jogrendi elemként az alaptörvénybe bekerült a terrorveszélyhelyzet, amelynek elrendelésével, ha szükséges, a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segíthetik a rendőrök munkáját.
Simicskó István szólt arról is, hogy a magyar kormány felkészült a hétvégi varsói NATO-csúcsra, ahol majd tájékoztatást adnak mindazokról a célokról, amelyeket az ország biztonsága érdekében fontosnak tartanak, továbbá arról, miként tudunk a jövőben is hatékonyan részt venni a szövetség, és ezen keresztül is Magyarország biztonságának garantálásában.
Kitért arra, hogy NATO- és EU-tagságunk mellett a „V4-ek szerepe soha nem volt olyan jelentős, mint napjainkban". Simicskó István közölte: az elmúlt időszakban a visegrádi együttműködés országaival (Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal) – különösen a migrációs válság nyomán – fokozottabb együttműködés alakult ki. Emellett a balti államokkal is erősítik az együttműködést – mondta, felidézve: a V4-ek a közelmúltban döntöttek arról, hogy egy századnyi erővel segíteni fogják a Baltikum védelmét.
A honvédelmi miniszter a katonaattaséknak azt mondta: diplomáciai tevékenységüknek nélkülözhetetlen szerepe van Magyarország számára, tájékoztatásaik, jelentéseik nagyban segítik a magyar kormányt a stratégiai és a napi döntéseinek meghozásában is.
Magyarország külföldi katonai szerepvállalásaival kapcsolatban Simicskó István továbbra is kulcsfontosságúnak nevezte a Nyugat-Balkán stabilitását. Ezért Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is szinten tartják Magyarország missziós tevékenységeit, továbbá – a NATO döntésének megfelelően – Afganisztánban is folytatják a katonai szerepvállalást.
Utalt arra, hogy a rendszerváltás óta több „reformot" megélt a Magyar Honvédség, ezek jellemzően létszámleépítéssel jártak, de a modernizáció elmaradt. Így Simicskó István szerint "a Magyar Honvédségnek meg kell újulnia". Kiemelte: arra is fel kell készülni, hogy a 21. században a harcok egyre inkább a kibertérbe helyeződnek át. Ezért is elengedhetetlen a technológiai modernizáció a honvédségnél.
Simicskó István ennek kapcsán felidézte, hogy a kormány vállalta: minden évben a GDP 0,1 százalékával növelik a honvédelmi kiadások keretét. Mindez szerinte jelentős képességfejlesztéseket tesz lehetővé a honvédségnél, amit a 2016-2026-os tízéves fejlesztési tervben is rögzítettek.
A miniszter azt mondta: a növekvő forrásokat hatékonyan és ésszerűen akarják felhasználni, mindeközben az állomány felszerelésének, eszközeinek modernizációja mellett az életkörülményeik javításait is szem előtt tartják. A tervezett képességfejlesztések közül kiemelte az önkéntes tartalékos rendszer területi alapon való szervezését, valamint a magyar hadiipar megerősítését is. Utóbbi kapcsán a katonadiplomatákat is arra kérte, jelezzék, milyen nemzetközi példákat látnak, milyen lehetőségei vannak a magyar hadiipar fejlesztésének.
Kovács József altábornagy, főigazgató (b) beszédet mond a véderő-, katonai és légügyi attasék éves értekezletén a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fővárosi székházában 2016. július 6-án. Mellette Benkő Tibor vezérkari főnök (k) és Simicskó István honvédelmi miniszter (j). (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) objektumában tartott értekezleten Kovács József, a szolgálat főigazgatója felidézte: a katonadiplomaták biztonságpolitikai, védelmi és katonai együttműködéshez szükséges feladatot látnak el a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és összességében Magyarország érdekében. Közölte, hogy tavaly és az idén is több állomáshelyet fejlesztettek, a jövőben pedig a négy új hivatal kialakítása mellett a képzési és a felkészítési rendszert is fejleszteni kívánják.
A főigazgató az értekezleten azt is elmondta, hogy a felderítő zászlóaljnál már megkezdődött a technológiai fejlesztés. A többéves – a tervek szerint 2017-ig tartó – fejlesztések nyomán a KNBSZ mind szervezeti, mind technikai értelemben felkészült a Magyar Honvédség kibervédelmi feladatainak ellátására.
Beszámolt arról is, hogy a katonai titkosszolgálat a tervek szerint 2018-ban költözhet át új központi objektumába.
