A fesztivál október 23-ig több mint száz klasszikus és világzenei, jazz-, opera-, tánc- és színházi produkcióval, kiállításokkal és divatprogramokkal várja a közönséget.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kereszténydemokrata parlamenti államtitkára (Fotó: Váli Miklós - archív)

Rétvári Bence elmondta, hogy a közelmúltban sokféle kultúra és ideológia találkozott Európában, melynek számos lakója mintha nem értékelné eléggé a kontinens gazdag kulturális örökségét, értékeit. Ilyen helyzetben még fontosabb megismerni saját kultúránkat: „nem a felemelt kezekben, hanem a kinyújtott kezekben hiszünk" – hangsúlyozta.

Úgy kell megismerni más kultúrákat, hogy közben a sajátunkat is becsüljük; ezért fontos az a misszió, amelyet a CAFe Budapest visz, bemutatva a magyar és nemzetközi kultúra értékeit – mutatott rá Rétvári Bence.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes elmondása szerint Budapestet építészeti öröksége, kulturális hagyományai is világvárossá teszik, ezeket az adottságokat azonban a maiak kreativitása egészíti ki és teszi a Budapestet igazán dinamikus hellyé – hangsúlyozta.

A várospolitikus szerint a CAFe Budapest is bátran épít a hagyományokra, de nem fél azokat új kontextusba helyezni, más formanyelven megfogalmazni.

Brigitte Franzen, a Peter und Irene Ludwig Stiftung igazgatója felidézte, hogy Bartók népzenei, a Ludwig házaspár pedig képzőművészeti alkotásokat gyűjtött. A két művészeti ág közötti szoros kapcsolatot jól mutatja a kiállításnak otthont adó Müpa is, amely a zenének és a képzőművészetnek is fontos helyszíne - emlékeztetett, hozzátéve: a Ludwig gyűjteményből a #Bartók kiállításba is kerültek munkák.

Káel Csaba, a fesztivál Operatív Testületének elnöke, a Müpa vezérigazgatója arról beszélt, hogy a CAFe Budapest az elmúlt években a térség legnagyobb kortárs művészeti fesztiváljává nőtte ki magát. A rendezvénysorozat mára partnerségre lépett az Art Market Budapesttel, Fashion Weekkel és a Margó irodalmi fesztivállal, ebben az évben pedig elindul a Budapest Ritmo világzenei fesztivál is – hívta fel a figyelmet.

Fabényi Julia, a Lumú igazgatója a #Bartók kiállításról szólva a megnyitót megelőző sajtóvezetésen elmondta: a kiállítás a zeneszerző születésének 135. évfordulóján a kortárs képzőművészet eszközeivel vizsgálja Bartók Béla életművének és személyiségének sokszínűségét.

A Készman József, Peternák Miklós, Szipőcs Krisztina, Bálványos Anna és Fabényi Julia által rendezett tárlaton a neoavantgárd klasszikusai – Maurer Dóra, Konok Tamás, Pinczehelyi Sándor és Lakner László – mellett nagyrészt olyan friss művek láthatók a kiállításon, amelyeket a több mint harminc hazai és külföldi alkotó a képzőművészet, a tudomány és a zene határán elhelyezkedő konceptuális pozícióból hozott létre.

A művek többsége műfaji és technikai értelemben vegyes alkotás, ahogyan a szombattól 2017. január 29-ig látogatható kiállítás egészét is az újabb művészeti médiumok hangsúlyos használata jellemzi.