Gergely András történész, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Firtl Mátyás, a KDNP parlamenti képviselője és Bodrogai László Anzelm, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont főigazgatója (b-j) átadja a Széchenyi Emlékmúzeum megújult állandó kiállítását Nagycenken Széchenyi István születésének 225. évfordulóján, 2016. szeptember 21-én. (MTI Fotó: Nyikos Péter)

A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a Széchenyi-család hitét mutatja, hogy annak idején kápolnát építtetett, a háború értelmetlen rombolását és az utána következő rendszer hitetlenségét pedig jól példázza a kápolna későbbi sorsa. Emlékeztetett arra, hogy a kápolna a második világháborúban erősen megrongálódott, az azt követő évtizedekben pedig a helyreállítás helyett raktárként, vetítőteremként is használták.

A kápolna berendezéséből csupán a szószék és egy pad maradt meg, a hiányzó darabokat ezek alapján rekonstruálták – tette hozzá Firtl Mátyás.

A tavasszal kezdődött felújítási munkálatokkal az 1945 előtti állapotokat állították helyre – ismerette a kereszténydemokrata képviselő.

Firtl Mátyás hozzátette, hogy az értékekkel való bánásmód – legyenek azok vagy szellemiek, vagy akár épített környezetünk értékei – mindig az adott kor pontos lenyomatát adják.

A helyreállított kápolnát Szalai Gábor, Nagycenk római katolikus plébánosa áldotta meg.

A kápolnaavatás előtt Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanács tagja hivatalosan is kibocsátotta az évfordulóra készült Széchenyi-emlékérméket. A jegybank korábbi tájékoztatása szerint Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából 20 ezer forintos címletű ezüst emlékérme, valamint annak 2 ezer forintos címletű színesfém változata került forgalomba.

Az emlékpénzek törvényes fizetőeszközök, mindkettő azonos érmeképpel jelenik meg, csak az értékjelzés különbözik címletenként.


Lázár János: legnagyobb nemzeti zarándokhelyeink egyike Nagycenk

Minden magyar embernek élete során legalább egyszer illik elmennie a magyar nemzet legnagyobb zarándokhelyeire, amelyek egyike Nagycenk, Széchenyi István egykori otthona – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Széchenyi Emlékmúzeum megújult állandó kiállításának megnyitóján szerdán.


Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Széchenyi Emlékmúzeum megújult állandó kiállításának megnyitóján Nagycenken Széchenyi István születésének 225. évfordulóján, 2016. szeptember 21-én. (MTI Fotó: Nyikos Péter)

A Széchenyi-család cenki birtoka a 19. századi modern magyar nemzet születésének egyik helyszíne, ahol nemzetformáló és korszakalkotó gondolatok születtek – mondta a miniszter a Széchenyi István (1791-1860) születésének 225. évfordulóján tartott kiállítás-megnyitón.

Hozzáfűzte: nekünk, magyaroknak a nemzethez tarozás a 19. és a 20. században olyan hitünkké vált, amely képes bennünket összekapcsolni függetlenül attól, hogy mit gondolunk a politikáról, milyen anyagi körülmények között élünk, képes összekapcsolni a 20. századot a 19. századdal, a határokon kívül rekedteket azokkal, akik a határokon belül élnek.

Kiemelte: Széchenyi István életét két nagy ügynek szentelte, a haza és a haladás ügyének. A miniszter szavai szerint a legnagyobb magyarként tisztelt Széchenyi István példája és szellemisége is bizonyítja, hogy a haza és a haladás ügye nem ellentétesek egymással.

Lázár János szerint miközben valaki leteszi a voksát a modernizáció, a változás, egy új államberendezkedés mellett, az nem jelenti azt, hogy közben feladná a haza ügyét. Hozzáfűzte: az elmúlt 200 évben a legsikeresebb és legjobb évek azok voltak, amikor az ország vezetése képes volt a haza és a haladás ügyét összekötni egymással.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: figyelemre méltó párhuzam figyelhető meg a Szózat sorai és Széchenyi István életműve között. Lázár János elmondta, hogy november 3-án az Magyar Tudományos Akadémián 80 év után először lesz látható a Szózat eredeti kézirata.

Hangsúlyozta: nehezen elképzelhető számára, hogy valaki hiányérzet nélkül vallja magát magyarnak, ha nem tudja a Himnuszt és nem ismeri a Szózatot, nem olvasta Petőfit vagy nem járt olyan "szent" helyeken, mint Ópusztaszer, Székesfehérvár, az Országház vagy éppen Nagycenk.

Hozzátette: a kormány eddig is sokat tett azért, hogy nemzeti emlékhelyeinket méltó módon helyreállítsa és gondozza, ezért döntöttek úgy, hogy Széchényi Ferenc és Széchenyi István előtt tisztelegve a következő években 3 milliárd forintot fordítanak Nagycenkre.

A Széchenyi-kastélyegyüttesben megújult állandó kiállítás a család történetét és Széchenyi István életútját, munkásságát mutatja be. Látható a tárlaton például a gróf saját kezű rajza, számos használati tárgya. Kiállítanak több Széchenyi Istvánt bemutató festményt, grafikát, valamint a tevékenységét illusztráló tárgyakat, közöttük olyanokat, amelyeket eddig a közönség még nem látott.