Semjén Zsolt

 
Életrajz

1962. augusztus 8-án született Budapesten. Apai ágon felső-ausztriai nemesi családból származik, a család őse 1590. augusztus 5-én II. Rudolf császártól kapott szentbirodalmi nemesi oklevelet és kiváltságokat a török háborúkban tanúsított vitézségéért. Apai nagyapja Gyékényes határátkelő vasúti állomásfőnöke volt, nagyanyja egy somogyi malomtulajdonos családból származott. Anyai családja a második világháborút követő hónapokban Erdélyből az anyaországba menekült, ám nagyanyját a román hatóságok a határon feltartóztatták, tulajdonát elkobozták, őt magát pedig bebörtönözték. Édesapja, Semjén Miklós Zoltán (1929–2007) Budapest II. kerületében rendelőintézeti főorvos volt. Édesanyja, Niklász Erzsébet (1932) ugyanott röntgenasszisztensként dolgozott, ma nyugdíjas. Bátyja, György (1951) évtizedek óta Stockholmban élő matematikus.

Feleségét még a középiskolában ismerte meg, 1988-ban kötöttek házasságot. Felesége, Menus Erzsébet Gabriella a Liszt Ferenc zeneművészeti egyetemen végzett, a Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium ének- és zenetanára, emellett karvezető, egyházzenész. Gyermekeik, Emese Borbála (1991) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának, Botond Benedek (1994) a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának és Álmos Ágoston (1996) a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója.

Az általános és a középiskolát Budapesten végezte, 1981-ben érettségizett a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. 1984-ig hivatalsegéd a budapesti Kisipari Termeltető Vállalatnál. A rendszerváltozást megelőző években a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója, 1991-ben teológusként doktorált. 1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus fokozatot. Ezzel párhuzamosan az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója, 1992-ben szociológusi diplomát szerzett. 1993 folyamán kutatási ösztöndíjasként a belgiumi Leuveni Jezsuita Collegium Hungaricumban teológiai és társadalomtudományi témákban mélyedt el. 1994-ben jogi tanulmányokat folytatott Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996-ban címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott. Vallásszociológiai tárgyú disszertációjával 1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett. 2011-től címzetes professzor az Óbudai Egyetemen. A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán MA szintű vadgazdálkodási diplomát is szerzett 2014-ben.

A Márton Áron Kiadó 2000-ben Igenis szólnunk kell! címmel, a Szent István Társulat pedig 2003-ban Egyházpolitika. Egyház és politika címmel önálló könyvét jelentette meg. 2007-ben a Barankovics Alapítvány kiadásában látott napvilágot Ius Resistendi, 2008-ban az Egyenes úton, 2011-ben pedig a Megharcolunk minden magyarért!, 2013-ban Két pogány közt, 2017-ben az Egymillió című könyve.

Teológiaprofesszorai (mindenekelőtt Bolberitz Pál) ösztönzésének nagy része volt abban, hogy közéleti pályára lépett, gondolkodására jelentős mértékben a pápai szociális enciklikák hatottak. 1988-ban Keresztes Sándor invitálását követően csatlakozott a Márton Áron Társasághoz. 1989 tavaszán alapítója a Kereszténydemokrata Néppártnak, 1991-től az országos fegyelmi és etikai bizottság elnökeként intézőbizottsági tag. Az 1994–1997 közötti pártbelviszályból igyekezett kimaradni, sokszínűséget hirdetve meg akarta akadályozni a végső szakítást. Már a szélesebb közvélemény is a párt élére várta, amikor 1997-ben pártalelnök lett.

Miután a KDNP egyre távolabb került a hiteles kereszténydemokrata hagyománytól, és kizárták a keresztény és konzervatív pártok európai szervezetéből, ki nem lépve felfüggesztette tagságát, de mint „liberálist” – számos más politikustársával együtt – mégis kizárták.

A Barankovics-platform egyik alapítójaként csatlakozott a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséghez. Sokéves pereskedés után 2002-ben tagságát helyreállítva előbb pártelnök-helyettessé, majd (Varga László halála után) 2003. június 28-án pártelnökké választották; tisztségében eddig négyszer, legutóbb 2015. március 21-én kihívó nélkül választották újra. Politikai programja szerint pártja a Fidesz vezette polgári szövetség keretein belül, de önálló politikai arculatú, szervezeti önállóságát fenntartó, hiteles és karakteres világnézeti pártként kíván működni. Az Orbán Viktorral kötött 2006. évi első politikai szövetségi szerződést 2010. május 4-én meghosszabbították, amelynek értelmében kereszténydemokrata politikusok esélyes jelöltként indultak egyéni választókerületekben és a közös listákon, és fennmaradt a közös parlamenti munka a frakciószövetségi keretekben. Pártelnökként arra a legbüszkébb, hogy sikerült feltámasztani a KDNP-t.

1990-ben egyéni képviselőjelölt volt a budai várkerületben, majd a kormánypárti KDNP-frakció hivatalvezetője, titkára és sajtószóvivője lett. Októberben listás önkormányzati képviselő és frakcióvezető lett Budapest II. kerületében.

1994-ben a várkerületben (Budapest 1. sz. vk.) is indult, azonban az országos listáról szerzett mandátumával került be az Országgyűlésbe. 1994-től a törvényhozó testület jegyzője, a szociális és egészségügyi bizottság tagja, 1995-től frakcióvezető-helyettes. A frakció (1997. július 22-i) megszűnése után független, novemberben a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjához csatlakozott, majd decemberben került először az emberi jogi állandó bizottságba. Még ellenzéki képviselőként javasolta, hogy az egyházi státust legalább százéves magyarországi jelenléthez vagy tízezer fős taglétszámhoz kösse a törvény. 1998-ban a pásztói (Nógrád megye 2. sz.) választókerületben MDF-támogatású jelölt volt, a fórum újabb választási kudarca miatt Veszprém megyei listavezetőként sem juthatott mandátumhoz. 1998 és 2002 májusa között a polgári koalíciós kormány Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkári rangú, egyházi ügyekért felelős vezetője volt. Ebben az időszakban szerveztek egyházi nemzetközi csúcstalálkozót Magyarországon, rendezték a vitákat az Apostoli Szentszékkel, visszaállították a hitoktatás állami finanszírozását, megállapodást kötöttek a történelmi egyházakkal, rendezték a közfeladatokat ellátó egyházi intézmények államiakkal egyenlő finanszírozását. Szerepe volt abban, hogy a Bizánci Szent Szinódus I. István királyt az ortodox kereszténység számára is szentnek ismerte el, amit a magyar egyházpolitika legnagyobb sikerének tart, hiszen az 1054-es egyházszakadás óta István király az egyetlen közös szentje a keleti és a nyugati kereszténységnek.

2002-ben a Fidesz–MDF közös országos listájáról szerzett mandátumával visszatért a törvényhozásba. Az ellenzékbe szorult Fidesz-frakció humánpolitikai kabinetjében egyház-politikai és szociális kérdésekkel foglalkozott. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöki tisztét a ciklus végéig viselte. Legfontosabb képviselői feladatának az egyházak szabadságának biztosítását tartja, ezért interpellálta a belügyminisztert, nyilvános kérdéseivel sürgette a hitoktatók bérezését és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének támogatását.

2006-ban a kalocsai (Bács-Kiskun megye 7. sz.) választókerület egyéni mandátumáért az utolsó pillanatban (egyáltalán nem tervezett módon, egy Fidesz-jelölt visszaléptetése miatt) szállt harcba. Az ezeréves katolikus érseki központban az első fordulóban jelentős előnyre tett szert a szocialista jelölt előtt. Kalocsa liberális polgármestere visszalépése után sem forgott veszélyben győzelme. Emellett a Fidesz és a KDNP által közösen állított országos lista negyedik helyén szerepelt. Májustól a Fidesz- és a KDNP-frakciót egybefogó Magyar Szolidaritás Frakciószövetség társelnökeként a törvényhozási időszak végéig a kereszténydemokrata képviselőcsoport vezetője. Ezen túl újra bekapcsolódott az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi állandó bizottság munkájába. A nyolc ellenzékben töltött évben több mint hatvan alkalommal szólalt fel, kétszer – a kormányprogram, valamint a bizalmi szavazás általános vitájában – mondott vezérszónoklatot. Parlamenti vitanapot kezdeményezett a személyi jövedelemadó helyett választható családi jövedelemadózás érdekében. Pártelnök-frakcióvezetőként főleg a napirend előtti politikai viták egyik főszerepelője lett. „Frontpolitikusi” szerepéből következően gyakran érik politikai támadások, amelyek „inkább szórakoztatják”. Meg tudja különböztetni magában Semjén Zsoltot, és azt, ami ebből a „politikai termék”, amely persze értékrendileg összefügg, de érzelmileg nem azonos – nyilatkozta 2014-ben.

Számos szakmai és karitatív jellegű szervezet munkájában vesz részt. Egyházi munkáját a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1994-ben Pro Ecclesia Hungariae kitüntetéssel jutalmazta. 1997-ben Pázmány Péter-emlékérmet kapott a katolikus egyetem tanácsától. 1998 decemberében II. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely-rend lovagparancsnoki keresztjével, 2002-ben pedig a Szent Szilveszter-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1998-ban lett a Szuverén Máltai Lovagrend nagykeresztes lovagja. Számára lelkileg fontos, hogy 2015-től a Karmelita Rendben (OCD) konfráter. 2000-ben Konstantinápoly egyetemes pátriárkája, I. Bartholomaiosz is kitüntette, tőle kapta az ortodoxia egyik legmagasabb elismerését, a Pammakarisztoszi Legszentebb Istenszülő Szent Keresztjét, valamint 2013-ban a Szent János Evangélista a Teológus elnevezésű érdemrendet. 2010-től az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. Pro Caritate-díjas. A Magyarországi Reagan Emlékbizottság elnökeként kezdeményezte, hogy Budapesten állítsanak emléket a volt amerikai elnöknek. 2011. június 29-én (a Szabadság téri szoboravatás napján) az amerikai Ronald Reagan Elnöki Alapítványtól átvehette az elhunyt politikusról elnevezett Nemzetközi Szabadság Díjat. 2016-ban az Év Nemzetközi Törvényhozója díjat (International Legislator Award) adták át az amerikai székhelyű vadászati világszervezet (SCI) Las Vegas-i konvencióján a kormányfő-helyettesnek, a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért. Három alapelvet igyekszik követni: vissza kell állítani a honi vadászat becsületét, a vadat vadként kell megőrizni, Magyarországot ismét vadászati nagyhatalommá kell tenni, valamint meghirdette, hogy Budapesten 2021-ben nagyszabású Vadászati Világkiállítást rendeznek. 2012-től a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) Patrónusa és a Nagy Aranyérem kitüntetettje. Egyébként elnöke a Gánti Vértes Vadásztársaságnak is.

2010. áprilisban már az első választási fordulóban nagy fölénnyel, jórészt új ellenfelekkel szemben, a voksok 58 százalékával megvédte kalocsai egyéni mandátumát. A konzervatív pártszövetség Bács-Kiskun megyei listavezetésén túl az országos lista előkelő ötödik helyén indították. Május 29-én, a második Orbán-kormány megalakulásakor miniszterelnök-helyettesként a kormányfő első, egyben általános helyettese lett. Emellett a nemzetpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős tárca nélküli miniszteri megbízatással végzi kormányzati munkáját. Frakcióvezetői tisztségét nem tartotta meg, annak ellátására Harrach Pétert kérte fel. Orbán Viktor, Németh Zsolt és Kövér László mellett kezdeményezője - és vezérszónoka - volt az állampolgárságról szóló törvény május 26-án nagy többséggel elfogadott módosításának, mely lehetővé tette a határon túl élő magyarok számára a kettős állampolgárság megadását. A Kövér Lászlóval közösen benyújtott törvényjavaslatot elfogadva, május 31-én alkotta meg az Országgyűlés a trianoni békediktátum évfordulójának a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánításáról szóló jogszabályt. Szerepe volt Magyarország Alaptörvényének kidolgozásában.

2014. április 6-án a kormányzópártok közös országos listájának második helyéről kapott újabb mandátumot. A júniusi kormányalakuláskor megőrizte mindkét – általános miniszterelnök-helyettesi és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri – posztját. Hétéves kormányzati tevékenysége során mintegy 40 alkalommal szólalt fel plenáris üléseken. Egyik kezdeményezője nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának. Természetes büszkeséggel tekint a nemzetegyesítés kialakuló politikai rendszerére. 2017. november 10-én a Magyar Állandó Értekezleten jelentette be, hogy letette az esküt az egymilliomodik új magyar állampolgár.

________________________________________________________________________

Forrás: Országgyűlési Almanach - A Magyar Országgyűlés kiadása

 

 

 

 

       

a KDNP elnöke

országgyűlési képviselő
országos lista

miniszterelnök-helyettes