Tengernyi per kezdődhet újra a bíróságokon, miután az Alkotmánybíróság megszüntette a Parlament korábbi törvényét, amely szerint az egyévesnél régebbi parkolási tartozásokat nem lehet behajtani. (A megsemmisített törvényt a kormány, az igazságügyi és rendészeti minisztérium terjesztette a T. Ház elé.) 

 

A Taláros Testület legutóbbi ülésén egyhangú döntéssel hozott határozatot a járművek közúton vagy közterületen való várakozásához kapcsolódó díjak (parkolási díjak) érvényesítésének feltételeit módosító törvény alkotmányellenességéről. 

 

Az Alkotmánybíróság az eljárást több utólagos normakontroll indítvány, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján folytatta le. A vizsgálni kért jogszabály a parkolási díjigények tekintetében átmeneti rendelkezések nélkül, a hatályba lépését követően benyújtott keresetleveleket elutasítani, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetni rendelte, amennyiben a jogosulatlan parkolás és az igényérvényesítés között több mint egy év telt el.

 

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szabályozás az igények érvényesítését olyan követelmények előírásával nehezítette, amelyet a jogosultak az eljárás megindításakor még nem ismerhettek. Ugyanakkor a korábbi előírásoktól eltérően számítandó perindítási határidő miatt a korábban keletkezett igények érvényesíthetőségét is kizárta. Ezzel a jogalkotó a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokban idézett elő változást. A szabályozás módja ezért az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

 

A Testület döntésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem önmagában a jogérvényesítés megnehezítése, feltételeinek szigorítása, hanem az vezet alkotmányellenességre, ha a jogalkotó a jogszabály hatályba lépését megelőzően létrejött jogviszonyokban kíván a jogosultra nézve kedvezőtlen változást előidézni.

 

Tekintettel a jogbiztonság követelményére, és figyelemmel az eljárást kezdeményezők különösen fontos érdekeire, a perbe vitt igények nagy számára, az Alkotmánybíróság határozatával a keletkezésükre visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vizsgált rendelkezéseket. A megsemmisítés visszaható hatálya miatt szükségtelen volt a határozat rendelkező részében alkalmazási tilalmat kimondani a bírói kezdeményezések és az alkotmányjogi panaszok vonatkozásában. A jogalkalmazó bírák feladata, hogy az előttük folyamatban lévő perekben, illetve az alkotmányellenes jogszabályon alapuló, jogerős megszüntető végzésekkel lezárt eljárásokban a megsemmisítés jogkövetkezményeit levonják.

 

Számtalan korábbi per indulhat újra, és rengetegen kaphatnak fizetési felszólítást. Persze nem minden régi ügy kerülhet bíróságra, az egyéves elévülési határidőt ugyanis nem szüntette meg a bíróság. A 2007 előtti parkolási ügyek közül csak azokban követelhetnek a parkolócégek, amelyekben 2007. február 22-ig kipostázták a fizetési felszólítást, és 2007 decemberéig bírósághoz fordultak, vagy újabb fizetési felszólítást küldtek. Ez persze nem azt jelenti, hogy az autós meg is kapta azt, a postára adás és nem a kézhezvétel határidejét határozták meg a szabályban.  Így, akkor is lehet peres ügye az autósnak, ha nem tud róla, hiszen 2007-ben az akkori szabályváltozatás miatt rengeteg parkolási ügy került a bíróságokra, melyekről a beperelt autótulajdonosok semmilyen értesítést nem kaptak.  Jogban jártas vélemények szerint azonban a bíróságokon az autósok jogosan érvelhetnek majd azzal, hogy a Parlament törvénymódosítása után kidobták a, a korábbi - a fizetést igazoló – bizonyítékaikat, ezért nem tudják azt felmutatni. 

 

+

 

Az Alkotmánybíróság  elutasította a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 26. § (2) bekezdése alkotmányelle¬nességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat is. 

 

A törvény 2005. február 1-jétől hatályos 26. § (2) bekezdése a korábbi szabályhoz képest (amely a feladatkörhöz szükséges képesítési előírások között nem szereplő felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén is lehetőséget adott az átsorolásra, ha a köztisztviselő a szakképesítési előírásoknak megfelelt) szigorította a köztisztviselő I. besorolási osztályba kerülésének feltételeit: csak abban az esetben tette azt lehetővé, ha a köztisztviselő a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. Ezt a rendelkezést az indítványozók azért tartották alkotmányelle¬nesnek, mert a törvényhozó az új szabályt szerintük visszamenőlegesen léptette hatályba; szerzett jogot vont el azzal, hogy az új rendelkezés hatályát a tanulmányaikat 2005. február 1-jét megelőzően megkezdő köztisztviselőkre is kiterjesztette.

 

A Taláros Testület az indítványokat megalapozatlannak találta. Az egyhangúan elfogadott határozat indokolása szerint a támadott rendelkezés a kihirdetését megelőző időre nem állapít meg kötelezettséget, és nem nyilvánít valamely magatartást jogellenessé sem. Az I. besorolási osztályba kerülésre, és az ezzel járó magasabb illetményre való jogosultság keletkezését a törvényhozó – a korábbi és a módosított szabályozás szerint is – az előírt felsőfokú iskolai végzettség megszerzésének jogi tényéhez (nem pedig a tanulmányok megkezdéséhez, folytatásához) kötötte, a hatálybalépés időpontját megelőzően jogosultságot szerzett jogalanyok besorolását pedig a módosítás nem érintette.

 

Az Alkotmánybíróság egy 1991-ben kelt határozatában kimondta: a szerzett jogok védelme a jogállamban fő szabályként érvényesül, de nem abszolút érvényű, kivételt nem tűrő szabály. Ezzel összefüggésben az indokolás rámutat: a törvénymódosítás – felsőfokú iskolai végzettség megszerzése és a szakképesítési előírásoknak való megfelelés révén – az I. besorolási osztályba kerülésre már jogot szerzettek helyzetén nem változtatott, átsoroláshoz való joguk megvonására (visszasorolásukra) nem adott alapot.

 

+

 

Alkotmánybírósághoz fordul a ferencvárosi időközi országgyűlési választás nyomán a választókerületek aránytalansága miatt a Political Capital - közölte az elemző intézet. Céljuk, hogy cselekvésre ösztönözzék az Országgyűlést, amelynek alkotmányos kötelezettsége megteremteni a törvényi garanciáit a népességmozgások választókerületi követésének. Az Alkotmánybíróság egy 2005-ös határozata alapján a parlamentnek már 2007. június 30-ig rendeznie kellett volna a választókerületek kérdését. A Fővárosi Bíróság - az alkotmányos probléma érdemi vizsgálata nélkül - hagyta helyben a választási bizottságnak a Political Capital és egy magánszemély által a ferencvárosi időközi választás névjegyzéke ellen benyújtott kifogást elutasító határozatát. A végzés indokolásában ugyanakkor a bíróság - a Fővárosi Választási Bizottság határozatához hasonlóan - megerősítette a 2010-es választásokkal kapcsolatos alkotmányos aggályokat. A Fővárosi Bíróság határozatában „a törvényi szabályozás súlyos hiányosságának tekinti azt, hogy nincs előírás az egyéni választókerületek területének és a területi listákhoz tartozó mandátumok számának időszakos felülvizsgálatára". 

 

 

Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén foglalkozik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 36. § (6) bekezdésének, valamint a 78. § (8) bekezdésének alkotmányosságával.

 

A testület elé kerül az Országos Választási Bizottság 328/2008. OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB megtagadta a dr. Ádám Attila által a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány képviseletében benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük a vonatkozó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy a forgalomképtelennek illetve korlátozottan forgalomképesnek minősített kizárólagos állami vagyonba tartozó vagyonelemek ilyen minősítésének megváltoztatásához, valamint azok hasznosításához, elidegenítéséhez és megterheléséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával meghozott előzetes jóváhagyó parlamenti döntés legyen szükséges.”

 

Szó lesz a földgáz díjának megállapításáról szóló – 2000. VII. 1. és 2000. XI. 2. között hatályos – 11/1999. (III. 19.) GM rendelet 1. számú melléklete alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozatterve¬zetről.

 

Tárgyalnak az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 54. § (1) bekezdése első mondatának alkotmányosságáról.

 

Napirendre kerül a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 92. § hivatkozott szövegrésze, valamint az (5) és (6) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

 

Megvitatják a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 36. § (6) bekezdése, valamint a 78. § (8) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozatterve¬zetet.

 

Folytatják a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő beszámításáról szóló 4/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat alkotmányossági izsgálatát.

 

Határozat készül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdés a) pontjának és (2) bekezdésének, továbbá a 219. § (1) bekezdés d) pontjának és a 225. § (1) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.

 

Napirenden lesz az Országos Választási Bizottság 231/2008. (VII. 16.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB hitelesítette a Vona Gábor elnök által a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a közoktatási törvény tegye lehetővé a súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanköteles tanuló intézményből történő kizárását?”

 

Megkérdőjelezték a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15. § (3) bekezdésének alkotmányosságát.

 

A teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.