A résztvevők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap a Székelyek nagy menetelésén, amelyen a résztvevők kinyilvánították: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását. A tömegdemonstráció békésen, rendbontás nélkül zajlott le.

A résztvevők a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 14 gyülekezési pontban találkoztak, ökumenikus istentiszteleteket hallgattak meg, majd 26 menetoszlopot alkotva egymással szembe indultak el. A menetoszlopok összetalálkozásával 53 kilométeres összefüggő oszlop alakult ki az országúton.

A felvonulók székely és magyar zászlókat lobogtattak, a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésének megfelelően pártzászlókat nem vittek magukkal. A menetelés négy pontján egy-egy 250 méter hosszú székely zászlót is kifeszítettek.

A székelyföldi utakon vasárnap reggeltől székely és magyar zászlókkal fellobogózott, dudáló autókat lehetett látni. Autókkal kényszerültek a helyszínre utazni azok a csíkszéki tüntetők is, akik az SZNT által bérelt különvonatra iratkoztak fel. A Regiotrans vasúti magántársaság az indulás kitűzött időpontjában közölte, hogy meghibásodott a vonat mozdonya.

A menetelők rádiókészülékeken hallgatták a rendezvény szónokait, az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetőit. A menetelés kiáltványát Izsák Balázs, az SZNT elnöke olvasta fel. Ebben arra hívták fel a román kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést.

„A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is” – fogalmaztak a kiáltványban.

A nagy menetelés résztvevői kinyilvánították, hogy Székelyföld nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozástól függetlenül közös hazája a terület minden lakosának, és a területi autonómia lesz a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája.

„A nagyvilág közvéleményéhez fordulva mondjuk el: változatlanul hisszük, hogy a párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és párbeszédet akarnak. A nagyvilág közvéleménye előtt kérjük ismételten Románia kormányát, ne vegye semmibe hétszázezer polgárának akaratát, akik egyben az Európai Unió polgárai is!” – áll a dokumentumban.

A magyar és a székely himnusz eléneklése után hazaindult a tömeg.

A felvonulók elsősorban román nyelvű feliratokat vittek magukkal, ezeken azt tudatták: „Autonómiát akarunk nem függetlenséget!” „Románia a mi országunk is!”. A demonstráció nem bénította meg a forgalmat az országúton. A demonstrálók biztonságát nagy erőkkel biztosította a csendőrség.

Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke sikeresnek ítélte az akciót, és úgy vélte, a román hatóságok a résztvevők számának alábecslésével bagatellizálni próbálják a megmozdulás jelentőségét.

Az egymással rivalizáló, de a Székelyföld autonómiájáért közösen fellépő politikusok a menetelés rádióadásán keresztül szóltak a résztvevőkhöz: a szervezők ezzel a megoldással pótolták a "hangosítást", és tették lehetővé, hogy a több mint ötven kilométeres útszakaszon felvonuló emberek ugyanannak az egységes demonstrációnak a részeseivé váljanak.

Izsák Balázs, a Székelyek nagy menetelését meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kijelentette, hogy az idén tízéves SZNT megkerülhetetlen kérdéssé tette a román és magyar politikai vezetők számára a székely autonómia ügyét. Rámutatott, hogy az SZNT az autonómia küzdelem mozgalmi háttereként kidolgozta Székelyföld autonómia statútumát, és jelképet teremtett, a székely zászlót, amely alá föl lehet sorakozni. „Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján, vagy ma, itt Bereck és Kökös között, arra mutatunk példát az utánunk jövőknek, hogy közösségi összefogással nincsen lehetetlen” – mondta az SZNT elnöke.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács (EMNT) elnöke üdvözölte az erdélyi magyar politikai szervezetek együttműködését a Székelyek nagy menetelésén, a rendezvény rádióadása által közvetített üzenetében. „Milyen jó, hogyha az erdélyi magyar pártok és szervezetek nem ellenséges vetekedéssel, hanem a közös ügy támogatásában működnek együtt... Nagyon hálás vagyok a Székely Nemzeti Tanácsnak, hogy sikerült egymás mellé gyűjtenie bennünket” – mondta az EMNT elnöke.

Rámutatott, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket elődei biztosítottak a románoknak, szászoknak és székelyeknek. "Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért".

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy a székelység, az erdélyi magyarság nem kíván másokat megfosztani semmitől, de maga akar dönteni saját dolgairól. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ szervezőként is részt vesz a demonstráción. „A közösségi akaratot kívánjuk fölmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk föllépni, és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket” – mondta az RMDSZ elnöke.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra figyelmeztette a román hatóságokat, hogy nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját. Úgy fogalmazott, Bukarest hivatalnoki packázással akarja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot, de ez nem tántorítja el a közösséget, amely bebizonyította, hogy erejét és akaratát hangosan ki tudja nyilvánítani. „Nemet kiáltani Bukarest álnok szándékára, hogy életidegen és számunkra előnytelen közigazgatási keretbe akar minket terelni, hogy aztán uralkodhasson rajtunk és szétprédálja unokáink jussát. És igent kiáltani saját kipróbált és hasznos rendünkre, az autonóm Székelyföldre. Mert tudjuk, az autonómia a megoldás” – hangoztatta Toró T. Tibor.

Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette, hogy a székelység nem akar kiszolgáltatottságban és alárendeltségben élni, és soha nem mond le „ősi jussáról”, az autonómiáról. Kifejtette: Trianon óta a székelységnek folyamatos román asszimilációs törekvéssel kell szembenéznie, és megmaradása érdekében ezt a folyamatot meg kell állítania. Ezért a székelyek azt követelik, hogy Bukarest tartsa be nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, hiszen, mint mondta, az 1919-es párizsi kisebbségi szerződésben autonómiajogot garantáltak a székelységnek.

Tamás Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség háromszéki szervezetének és a demonstráció helyszínéül szolgáló Kovászna megye önkormányzatának elnöke Székelyföld és Bukarest számára fogalmazott meg üzeneteket. A Székelyföld ne azoké legyen, akik Bukarestbe viszik adóbevételeit, hanem azoké, akik itt termelik meg az anyagi javakat - hangoztatta a politikus. "Mi, székelyek szeretnénk tisztelni azt az országot, ahol élünk, szeretnénk számítani rá, bízni benne. De régi törvény: ha a hatalom azt akarja, hogy tiszteljék, tiszteletreméltónak is kell lennie. És Romániának is tisztelnie kell a székely közösséget" - mutatott rá Tamás Sándor.

A Székelyek nagy meneteléséhez hasonló, valamennyi erdélyi magyar politikai szervezetet egy ügy mellé állító összefogásra tavaly volt először példa, amikor szeptember elsején a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégiumot visszaszolgáltató restitúciós bizottság meghurcolása, az egyházi ingatlanok újraállamosítása elleni tiltakozásul megrendezték az Igazság napja elnevezésű demonstrációt.

Antonescu: elfogadhatatlan egy enklávé létrehozása Románia területén

Elfogadhatatlan egy székelyföldi enklávé létrehozása Románia területén - jelentette ki Crin Antonescu, a román liberális párt elnöke a Székelyek nagy menetelése elnevezésű megmozdulás kapcsán.

A román kormánykoalíció részét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét az Agerpres hírügynökség idézte vasárnap.

Magyarországon több mint tízeren vettek részt a szimpátiatüntetéseken

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Székelyföldért Társaság kezdeményezett szimpátiameneten György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke beszédében kijelentette, Székelyföldért megmozdult az egész világ. Mint mondta, az erdélyi Háromszéken zajló menetelés mellett három kontinensen, tizenhárom ország harminc városában vannak a székely autonómia melletti tüntetések. 

A székelyek mellett áll a világ magyarsága - hangoztatta.

György-Mózes Árpád szerint a román kormány régiósítási törekvései elérték, hogy a székely nép öntudata erősebb, mint valaha.  

A székely autonómia gondolatának ellenségeit - mint fogalmazott - "magunk közül is ki kell" szűrni. Vannak saját árulóink is, akik például arról beszélnek erdélyi magyar értelmiségiként, hogy az autonómia iránti küzdelem értelmetlen - mondta.  

György-Mózes Árpád hangoztatta: minden nemzet egyenlő, a székely nép nem lehet másodrangú állampolgár saját földjén.   

Bencze Izabella, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója és szóvivője bejelentette, hogy a fórum petíció átadására készül az Európai Unió és a román kormány számára.  

A petícióban felsorolják a várható jogsértéseket – mondta, hozzátéve: nem hagyják majd, hogy az Európai Unió „úgy rázza le magáról az autonómia kérdéskörét, mint ahogy azt eddig tette”.  

Közölte: azt üzenik a román kormánynak, hogy az autonómia nem ördögtől való, ha egyetértésben, gyűlölködés nélkül hozzák létre, az aranyat ér nemcsak az ott élőknek, hanem az azt jóváhagyó államnak is.

Bencze Izabella elmondta, a petíciót eddig már 5 ezren írták alá, és az elérhető a CÖF honlapján. Arra figyelmeztetett, hogy  "hiába megyünk haza Székelyföldre, lehet, hogy nem láthatunk magyar zászlót, nem találunk kétnyelvű helységnévtáblát és nem hallhatunk közterületeken magyar szót".  

Mint mondta, ne csodálkozzon tehát a román hatalom, hogy szándéka az ország határán túlnyúló tiltakozást, és soha nem látott erejű autonómiatörekvést váltott ki.  

Kiemelte, hogy a 2004-es szégyenteljes és befolyásolt népszavazás és a mostani magyar parlament honosítási lépései után többé senki nem veheti el a mára megerősödött magyar nemzettől azt a jogot, hogy a magyarság kiálljon egymásért és hallassa hangját.  

Közölte, a magyar nemzet gyakorolni fogja székely testvérei sorsa felett Istentől kapott védhatalmi jogát, minden törvényes és békés eszközt megtalálnak a székely megyék eltörlésének megakadályozására, hogy elérjék az etnikai alapú székely területi autonómia létrejöttét. Ez a jog nem jelent belpolitikába való beavatkozást.  

Bayer Zsolt újságíró beszédében felidézte: az 1918-as nyilatkozatban teljes nemzeti szabadságot ígért a Romániában élő népeknek a románság. E szerint minden együtt élő nép önállóan bíráskodhat, igazgathatja és képezheti önmagát. A nyilatkozat harmadik cikkelyét – mint mondta, a nagykövetség munkatársai és a román média kedvéért – román nyelven is felolvasta.  

Emlékeztetni kívánja ugyanis Romániát az általuk tett Gyulafehérvári nyilatkozatra, a magyarság történelmi jussára és az adott szó becsületére – fűzte hozzá.  

Bayer Zsolt a továbbiakban a székelység történetében a legnagyobb tüntetésnek nevezte a Székelyek nagy menetelését, ami elvezethet Székelyföld autonómiájának kivívásához.  

Hangsúlyozta: mára a székelység Európa egyetlen etnikai közössége, amelyik nem rendelkezik autonómiával. Márpedig ami más etnikai közösségeknek jár Európában, az a székelységnek is jár – jelentette ki, hozzáfűzve: ezt azért mondhatjuk el Budapesten is, mert nincs két magyar nemzet, csupán egy.

„Éljen a székelység el nem idegeníthető joga az önrendelkezésre, éljen a székely autonómia!” – zárta beszédét Bayer Zsolt.

A szimpátiatüntetés résztvevői kihangosítva hallgatták meg a Székely Nemzeti Tanács kiáltványát, amelyet Izsák Balázs, a tanács elnöke olvasott fel Székelyföldön. A menetelés rádióadása által közvetített üzenetében Izsák Balázs azt mondta, a Székely Nemzeti Tanács megkerülhetetlen kérdéssé tette a román és magyar politikai vezetők számára a székely autonómia ügyét.  

A békés szimpátiatüntetésen résztvevők a kordonokkal elzárt román nagykövetségtől a Cházár András utca kereszteződéséig töltötték meg a Thököly utat. Az egybegyűltek azt követően, hogy a Hősök teréről megérkeztek a külképviselet épülete elé, elénekelték a magyar és a székely himnuszt.  

A nagykövetségig vezető úton a menetelők Kossuth nótákat és népdalokat énekeltek. Az MTI tudósítói azt látták, hogy amikor bejátszották a nagy menetelés által érintett székelyföldi települések templomainak harangszavát, többen meghatottságukban elsírták magukat.  

Elindult a Székelyek nagy menetelése 

Elindultak a menetoszlopok a Székelyek nagy menetelése nevű felvonulás 14 gyülekezési pontjából. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hírszolgálata szerint mintegy 60-70-ezren hallgatták végig a menetelést megelőző ökumenikus istentiszteleteket, de valamennyi helyszínre folyamatosan áramlik a tömeg. Budapesten a Hősök teréről ugyancsak elindult az a szimpátiamenet, amelyet a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Székelyföldért Társaság kezdeményezett a Székelyek nagy menetelésének, a székelyföldi autonómia támogatásának kivívására.

Az egymással szembe elinduló menetoszlopoknak két-három kilométeres utat kell megtenniük, míg szembetalálkoznak egymással. A tömegben négy darab, 250 méter hosszú székely zászlót is kifeszítettek, egyet-egyet a felvonulás két végpontján, Kökösön és Bereckben, illetve a rétyi keresztútnál és Kézdivásárhelyen.

Budapesten a Hősök teréről ugyancsak elindult az a szimpátiamenet, amelyet a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Székelyföldért Társaság kezdeményezett a Székelyek nagy menetelésének, a székelyföldi autonómia támogatásának kivívására.

Budapesten a tervek szerint a résztvevők a román nagykövetséghez vonulnak, ahol beszédek hangzanak el.  

A 11 óra után néhány perccel a Hősök teréről elindult menet elején egy „Területi autonómiát Székelyföldnek” feliratú molinót visznek, amelyet mások mellett Bayer Zsolt újságíró és Csizmadia László, a CÖF egyik alapítója tart kifeszítve.  

A menetet, amely a Dózsa György út jobb oldalán indult el a román követség irányába, egy nemzeti színű és székely zászlókkal feldíszített, régi Csepel teherautó vezet fel. A plató oldalán lévő molinón az olvasható: „Magyarok! Veszélyben a székelyek!”

A demonstrációval párhuzamosan Magyarország több településén, valamint európai és észak-amerikai nagyvárosokban is szolidaritási megmozdulásokat tartanak. A menetet a legtöbb magyarországi politikai párt is támogatja, a budapesti szimpátiavonuláson a Fidesz, a KDNP és a Jobbik mellett az Együtt–PM Szövetség és az LMP is részt vesz, a Gyurcsány-párt viszont nem.