A romániai magyarság demográfiai helyzetéről, az epilepszia világnapjáról és a kormány gazdaságpolitikájáról beszéltek a képviselők napirend előtt az Országgyűlésben. A felsőoktatás témakörében elhangzott ellenzéki vádakat Hoffmann Rózsa demagógnak minősítette, és kijelentette, hogy a magyar felsőoktatás jövője nincs veszélyben. Ezt követően a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvény általános vitájával folytatta munkáját a parlament.
Kontrát Károly: a fegyvertartás szabályainak betarthatóságához járul hozzá az indítvány
A fegyvertartás szabályainak betarthatóságához nagyban hozzájárul a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvénymódosítás – emelte ki expozéjában Kontrát Károly belügyi államtitkár. Mint kifejtette: az állam joga és kötelessége, hogy az emberi élet védelme érdekében a legális fegyvertartást szabályozza. A lőfegyverek megszerzése, tartása és használata 250 ezer vadász, sportlövő és egyéb polgári fegyvertartó mindennapjait határozzák meg, a jogalkotó kötelessége a 9,75 millió fegyvert nem tartó ember biztonságát és érdekeit képviselni – hangsúlyozta.
Felidézte, hogy a jelenleg hatályos törvényt 2004-ben alkotta meg az Országgyűlés, de már megalkotásakor számos problémával küzdött, mindenekelőtt vadászati és sportlövészeti fegyverek tartásánál merültek fel problémák. Szólt arról is, hogy a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket legnagyobb számban illegálisan szerzett fegyverekkel követik el Magyarországon, az engedéllyel tartott fegyvereket ritkán használják bűnelkövetéshez. Kiemelte: az engedélyekkel tartott lőfegyverek aránya 2,5 száz főre vetítve, ami viszonylag alacsonynak számít az ENSZ statisztikái alapján.
Nem tarthatnak fegyvert a szándékos, személy elleni erőszakos bűntettet elkövetők, a társadalomra veszélyes bűncselekményért jogerősen elítélt bűnelkövetők – ismertette a javaslatot, amely szavai szerint a gyakorlati tapasztalatok alapján a hatósági engedély megadását kizáró bűncselekmények és szabálysértések körét pontosítja, emellett a korábbi elítéléshez kapcsolódó kizárások időtartamának mérsékelt leszállítására is tartalmaz rendelkezést. A módosítás eredményeként a lőfegyverek első alkalommal történő megszerzése továbbra is kizárólag hatósági engedély birtokában lesz lehetséges, az ilyen engedéllyel már rendelkező személyek a javaslat szerint újabb külön engedély nélkül szerezhetnének további lőfegyvereket. Ezeket ebbe az engedélybe jegyzik be.
Kitért arra is, hogy pontos és naprakész nyilvántartással kell rendelkezni a fegyvertartókról, a javaslat pontosítja a frissen gyártott fegyverekre, lőszerekre vonatkozó adatszolgáltatást és nyilvántartás rendjét.
Fidesz: szükséges a jelenleg hatályos szabályok megváltoztatása
A fideszes Kulcsár József Ferenc rámutatott: a jelenleg hatályos szabályok szükségessé teszik a változtatásokat. Kiemelte a megszerzési engedély intézményének megszüntetését, azaz aki már rendelkezik engedéllyel, nem lenne szükséges a következő fegyverre is ilyen engedély. Az igazolások beszerzésén is könnyít a javaslat. Új nyilvántartási rendszerre van szükség – hangoztatta, mert jelenleg csak olyan létezik, amely kizárólag a fegyvertartó személyt tartja számon. Olyan rendszert szorgalmazott, amellyel bármely legyártott fegyver és alkatrész útját követni lehet.
MSZP: támogatni tudják a javaslatot
Juhász Ferenc azt mondta, hogy a törvényjavaslatot alapvetően támogatni tudják, olyan szabályokat vezet át, amelyekről korábban a parlament már döntött. Olyan szabályokat kezdeményez, amely alapján a fegyvert a gyártása pillanatától nyilván lehet tartani. A társadalomra ma nem a legálisan tartott fegyverek jelentik a nagyobb veszélyt – emelte ki a szocialista képviselő. Ugyanakkor kérte, gondolják újra, mi indokolja, hogy néhány – enyhébben büntetett bűncselekmény - esetében lehetne fegyvert tartani. Ez nem indokolt és nem célszerű – mondta. Kifogásolta, hogy a javaslat kiveszi a természetkárosításról szóló bűncselekményt, és ennek ellenére is kaphatna az ilyet elkövető illető lőfegyvert. Javasolják ezért, hogy a korábbi állapotot állítsák vissza – mondta.
Jobbik: miért nem lehet otthonvédelmi fegyvert tartani?
A jobbikos Zagyva György Gyula azt kifogásolta, hogy a javaslatba - az előzetes tervekkel ellentétben – nem került be az otthonvédelmi fegyvertartás lehetősége. Mint mondta, az ilyen fegyverek, más országok statisztikái szerint a legritkább esetben használják bűncselekményre.Hozzátette ugyanakkor, hogy pártja, nagyrészt egyetért a törvényjavaslattal.
LMP: jó és rossz elemek is vannak az előterjesztésben
Dorosz Dávid (LMP) szerint jó és rossz elemeket egyaránt tartalmaz az előterjesztés, bár szerinte a rosszak vannak túlsúlyban. Hozzátette: pártja nem fogja támogatni a fegyvertartás könnyítését. Kifogásolta, hogy tavaly a belügyi tárca még azt válaszolta egy kérdésükre, hogy nem kíván lazítani a fegyvertartáson, ezért az LMP-t meglepetésként érte a törvényjavaslat.
Frakciótársa, Szabó Tímea szerint az előterjesztés súlyos társadalmi kérdéseket is érint. Komoly hibának tartotta, hogy sem előzetes hatástanulmányt, sem nemzetközi összehasonlító adatokat nem tett közzé a kormány a javaslat beterjesztésekor. Szerinte az előterjesztés nem független a Fidesz büntetőpolitikájának célkitűzéseitől, a közbiztonság javulását azonban – mint mondta – nem a fegyvertartás liberalizációjából kell várni, a politikus ezért az enyhítő szakaszok törlését javasolta. Szabó Tímea hiányolta még annak a problémának a kiemelését, hogy jelenleg ötször annyi fegyvert tartanak illegálisan, mint amennyi a rendőrség nyilvántartásában szerepel.
A felsőoktatásról, a romániai magyarság demográfiai helyzetéről, az epilepszia világnapjáról és a kormány gazdaságpolitikájáról beszéltek a képviselők napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
Fidesz: csökken a magyarság Romániában
Varga István, a Fidesz képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai népszámlálás nyilvánosságra került adatai szerint jelentősen csökkent a magyarok száma Romániában a 2002-es népszámlásához képest. Csurka István írót, volt Miép-es politikust idézve azt mondta, az öt világrészen szétszórt magyarság olyan nép, hogy ha „végveszélyben tisztségviselői felmutatják a véres kardot", akkor páratlan hőstettekre, csodákra volt képes. Hozzátette: a véres kardot most szimbolikusan felmutatja.
Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára fontos az erdélyi, külhoni magyarság demográfiai helyzete, ugyanakkor szerinte egy közösség erejét nem csak a lélekszáma adja. Elismerte, hogy 2002-höz képest 196 ezer fővel csökkent a romániai magyarság, viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarok aránya csupán egy ezrelékkel csökkent Románia összlakosságán belül, 6,6 százalékról, 6,5 százalékra. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány közvetlenül nem tud hatni a demográfiai helyzet alakulására, de a magyar intézményeken keresztül eredményesen befolyásolhatja a magyarság megmaradását.
LMP: igazságtalan az új felsőoktatási rendszer
Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány a felsőoktatás átalakításával csökkenti az egyetemi autonómiát, rontja a diákok hozzáférését és 40 százalékkal csökkenti az állami férőhelyek számát. A politikus ezt a szocialista tervgazdasághoz hasonlította, szerinte most is minisztériumi íróasztalok mögött dőlnek el a fontos kérdések. Hangsúlyozta, a diplomás túlképzésről szóló mese nem igaz, a felmérések szerint a diplomások könnyebben tudnak elhelyezkedni és magasabb fizetést kapnak. Igazságtalan az új rendszer és a kevésbé tehetős családok gyerekeit elzárja a felemelkedés lehetőségétől, mert a magas tandíjat nem tudják a szülők kifizetni – jelentette ki.
Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár demagógnak nevezte az ellenzéki képviselő érveit, szerinte nem csökken az egyetemek autonómiája, és nem 40 százalékkal, hanem legfeljebb 5 százalékkal csökken az állami finanszírozású képzések aránya. Nincs tandíj, önköltség van – jelentette ki az államtitkár, aki szerint az önköltség is csak 5 maximum 10 százalékkal lesz magasabb annál az összegnél, amelyek évek óta fizetnek a költségtérítéses képzéseken. A magyar felsőoktatás jövőjét semmiféle veszély nem fenyegeti – szögezte le.
A KDNP az epilepszia világnapjára hívja fel a figyelmet
Lanczerdorfer Erzsébet az a epilepszia február 14-i világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy ma is tart az ilyen betegek stigmatizációja, az epilepsziával élő gyerekek például nem járhatnak egy iskolába egészséges társaikkal, még akkor sem, ha kezelőorvos erre engedélyt ad. Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a téma kapcsán elismerte, hogy változtatni kell a betegség társadalmi megítélésén.
MSZP: több millió ember kárvallottja az Orbán-kormány politikájának
Józsa István, az MSZP képviselő szerint több millió ember a kárvallottja az Orbán-kormány egykulcsosnak nevezett adórendszerének, több millióan szembesültek azzal, hogy emiatt kevesebb lett a fizetésük. Matolcsy György unortodox víziói kudarcba fulladtak, Magyarországban nem bíznak a befektetők és a lakosság sem – tette hozzá. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: az egykulcsos jövedelemadó teljesítményre ösztönöz, bár megjegyezte, hogy a magas jövedelem nem minden esetben igazolja a teljesítményt. Ez igaz például szocialista képviselőkre is – tette hozzá. Szerinte az egykulcsos adónak nagy szerepe van a gazdaság kifehérítésében, ugyanakkor a szociális kérdéseket az adórendszeren kívül kell kezelni.
Jobbik: drasztikusan csökken az államilag támogatott jogász és közgazdászképzés
Dúró Dóra, a Jobbik képviselője azt kifogásolta, hogy drasztikusan csökkentette a kormány az államilag támogatott jogász és közgazdászképzést. Mint mondta, csak az állam jogászigénye 900 fő, ezzel szemben csak 100 államilag finanszírozott helyet biztosít a kormány. Kijelentette: az államtitkárság biztos, hogy nem jól mérte fel a valósságot. Arra a is felhívta a figyelmet, hogy a kormány felsőoktatási politikája miatt már nem csak a diploma megszerzése után, hanem már a diploma megszerzése érdekében is külföldre mennek majd a fiatalok.
Hoffmann Rózsa válaszként közölte: a kormány határozatot hozott arról, hogy meg fogja teremteni a jogi és pénzügyi lehetőségét, hogy azoknak a fiataloknak, akik önköltséggel tanulnak jogi vagy közgazdasági karon és majdan állami szolgálatba állnak, az állam vissza fogja téríteni a diákhitel összegét. Hangsúlyozta: a Fidesz oktatáspolitikája a nemzet javát és az ország felemelkedését akarja szolgálni, ezt pedig „köztudottan nem jogászokkal, nem kommunikációs szakemberekkel, nem szociológusokkal lehet felgyorsítani", hanem műszaki, informatikai természettudományos végzettségűekkel.
Hoffmann Rózsa szerint ez a magyarázata annak, hogy az államilag finanszírozott keretszámoknak 70 százalékát ezekre a területekre koncentrálta a kormány, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a társadalomtudományi képzéseken nem tanulhatnak a fiatalok, hiszen a Diákhitel 2-vel lehet jogász vagy közgazdász végzettséget szerezni.
