Határozathozatalok

A Jobbik kezdeményezésére a Ház név szerinti szavazást tartott az ellenzéki párt egyik módosító javaslatáról, amely azt célozta, hogy az egyházakról szóló törvény két mellékletét töröljék. Ezek a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, illetve a világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vallási közösségeket sorolják fel. A módosító javaslatot a parlament elvetette, mivel azt a Jobbikon kívül egyetlen frakció sem támogatta. Az LMP képviselői nem vettek részt az egyházügyi törvény mellékletének tartalmát érintő módosító indítványokról szóló szavazásokon. Döntésüket azzal indokolták: nem a törvényhozó feladata, hogy különböző kategóriákba sorolja a vallási közösségeket.

Átalakul az országos érdekegyeztetés rendszere, miután a parlament 233 igen szavazattal, 73 ellenében elfogadta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról szóló törvényt. Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel, és évente legalább négyszer ülésezik majd. Tagjai az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek és az országos gazdasági kamarák elnökei, a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák képviselője, valamint olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyek jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak. Tagjai továbbá a tanácsnak az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, valamint civil szervezetek, a tudomány, ezenkívül a kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak képviselői. A plenáris üléseken a kormány képviseletében a miniszterek, vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesznek részt. Az új testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz. A jogszabály módosította a Munka törvénykönyvét is, így a kormány rendeletben határozza meg a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot.

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium javasolta, mégsem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, miután az Országgyűlés az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti indítványának elfogadásával törölte az erre vonatkozó passzusokat a gazdasági tárgyú törvények módosítását célzó kormányzati előterjesztésből. Nő viszont az E85-ös bioüzemanyag jövedéki adója, méghozzá - a KDNP-s Aradszki András javaslatára - a kormány által indítványozottnál nagyobb mértékben. A bioüzemanyag utáni adó mértéke literenként 40 forint lesz az eredetileg tervezett 12 forint helyett. A jogszabály szerint 50 százalékos regisztrációs adó kedvezmény jár azoknak, akik az idei év végéig lecserélik magyarra autójuk külföldi rendszámát.

Elfogadta az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton is megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. A törvény véglegesíti azt a szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. Ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár.

Változik a túlmunka kifizetése is, a munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételes esetben a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban így is megilleti a munkavállalót évenként egyszer legalább 14 összefüggő nap távollétet biztosító szabadság. A közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet ezután a munkaadó, de csak akkor, ha erre a hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad.

Száznyolcvan helyett legfeljebb kilencven napig lesz folyósítható a jövőben az álláskeresési járadék, miután az Országgyűlés elfogadta több kormánypárti politikusnak a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításához fűzött indítványát.

A büntetőeljárási törvény módosításával az Országgyűlés hétfőn úgy döntött: kiemelt jelentőségű ügynek számítanak a jövőben a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel. A kiemelt ügyekre speciális eljárási rend érvényes: a gyanúsítottak őrizete 120 óráig tarthat, a terhelt és a védő találkozását az ügyész az első 48 órában megtilthatja, de az ügyvéd védence kihallgatásán ez idő alatt is jelen lehet. A kiemelt ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól mentesíthetik, ha azonban a törvényben meghatározott határidőt elmulasztja, szankcióval sújtják majd.

A képviselők 299 igen szavazattal, 58 ellenében fogadták el az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról rendelkező törvény erről szóló módosítását. A változtatást szorgalmazó fideszes Gruber Attila korábban arra emlékeztetett, hogy a 2009-es jogszabály elsősorban a színesfémtolvajlás megakadályozását szolgálta, de azóta kiderült, hogy e színesfémek, a vasúti sínek, a rézkábelek, az ellopott bronzszobrok nem az autóbontó telephelyeken landolnak, hanem más, fémbegyűjtéssel foglalkozó cégeknél, öntödéknél semmisítik meg, alakítják át ezeket. A kormánypárti képviselő emiatt nyújtotta be indítványát, szerinte ugyanis ez a szabályozás gátja az autóbontó vállalkozásoknak, amelyeknél alapvetően nem fémhulladékokat, hanem újrahasznosítható autóalkatrészeket gyűjtenek, tárolnak, értékesítenek.

Megváltoznak a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő szabályok a parlament hétfői döntésével. A válságköltségvetés elkészítésére a jövőben 60 helyett 90 nap áll a helyhatóságok rendelkezésére, az adósságrendezési eljárás megindítása pedig csak a képviselő-testület, illetve a közgyűlés felhatalmazásával lesz lehetséges. A fideszes Kósa Lajos és Kocsis Máté, valamint a kereszténydemokrata Habis László előterjesztését a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el az Országgyűlés.
    
A  Országgyűlés hétfőn megváltoztatta a külföldi rendszám használatáról szóló törvényi rendelkezéseket, így szeptembertől az üzemben tartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják. Emellett a kormány hatáskörébe utalta a reklámtáblák közutak mellé helyezésének szabályozását, illetve egyszerűsítette a vízi sporteszközök lajstromba vételi eljárását.

Az Országgyűlés hétfőn az 555. évforduló tiszteletére a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította július 22-ét. A javaslatot, amelyet fideszes és kereszténydemokrata politikusok nyújtottak be, ellenszavazat nélkül, a szocialista képviselők tartózkodása mellett fogadta el a Ház.

Kérdések órája

A digitális archívum létrehozásáról, a hajléktalan-stratégiáról, állami támogatásról és közút-felújításról kérdezték a képviselők az államtitkárokat hétfőn a parlamentben. Pálffy István (KDNP) azt kérdezte a nemzeti erőforrás minisztertől, hogy továbbra is Ózdra tervezik-e a digitalizációs központot, amely 250 ezer négyzetméteren valósulna meg és "százával" vonzaná a szakképzett fiatalokat. Halász János államtitkár úgy válaszolt, hogy a digitális megújulásról szóló program 2014-ig ad feladatokat, ezek között kiemelt cél a digitális archívum létrehozása. Az ezt végző cég alapokirata elkészült, a Magyar Államkincstárnál bejegyzés alatt van, és várhatóan minden évben 200 millió forinttal támogatják majd a működését.

Az azonnali kérdések órájában Szűcs Erika (MSZP) azt mondta, hogy a közfoglalkoztatásról szóló törvényjavaslat a segélynek a maximumát a harmadára csökkenti. Soltész Miklós államtitkár az elmúlt nyolc évre visszautalva azt mondta, a szocialista kormányok alatt azt lehetett tapasztalni, hogy az alacsony keresetű dolgozók gyakran kevesebbet vittek haza, mint azok, akik segélyt kaptak. Hozzátette, hogy ezzel a munka becsületének értéke "a nulla szintre ment le". Kijelentette, hogy ezért kell változtatni az eddigi rendszeren.

Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy az elmúlt évben tett kormányzati intézkedések egyenesen ösztönzik az intézményfenntartó önkormányzatokat, hogy iskoláikat átadják az egyházaknak. A politikus az oktatási államtitkárság közlése illetve a sajtóban megjelent hírek alapján elmondta, hogy az elmúlt hónapokban 88 iskola került az egyházakhoz. Felhívta a figyelmet, hogy ezek között olyanok is vannak, amelyek a település egyetlen oktatási intézményei, így a szülők nem dönthetnek szabadon arról, hogy egyházi vagy állami iskolába járassák-e a gyerekeiket. Hoffman Rózsa államtitkár válaszként kijelentette, éppen a szocialista kormányzatok róttak olyan terheket az önkormányzatokra, amelyek miatt azok képtelenek voltak fenntartani az intézményeket, a jelenlegi kabinet pedig megörökölte ezt a helyzetet. Hangsúlyozta, ettől függetlenül nem ösztönözték az iskolaátadásokat. Az államtitkár megjegyezte azt is, hogy ő 82 átadott iskoláról tud, amelyekkel együtt is körülbelül 450 egyházi intézmény lesz Magyarországon. Ez körülbelül nyolc százaléka az összes iskolának.
    
A jobbikos Volner János interpellációjában az IMF kormányának nevezte az Orbán-kabinetet, mivel az szerinte a valutaalap által képviselt politikát követi. Cséfalvay Zoltán válaszában kiemelte: a kormány az elmúlt egy évben jól válaszolt az ország előtt álló kettős kihívásra, vagyis egyszerre teremtette meg a költségvetés egyensúlyát és a gazdasági növekedés feltételeit, illetve erősítette Magyarország és a magyar állampolgárok szabadságát. Az államtitkár az egykulcsos adó védelmében aláhúzta: az új közteherviselési rendszer a korábbinál egyszerűbb, szűkíti a jövedelemeltitkolás lehetősét, fokozza a keresletet, ezáltal növeli a foglalkoztatást és csökkenti a munkanélküliséget.

Újraválasztotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének Paczolay Pétert az Országgyűlés hétfőn. Paczolay Péter letette esküjét és ellátta kézjegyével az esküokmányt. Paczolay Péter, aki három éve vezeti a testületet, a titkos szavazáson 276 igen és 76 nem szavazatot kapott. Megválasztásához a titkos szavazáson az országgyűlési képviselők kétharmadának - azaz 257 képviselőnek - az „igen” szavazatára volt szükség.

A fideszes L. Simon László napirend előtti felszólalásban magyar keresztények előző héten tett lengyelországi zarándoklatát idézte fel. Mint mondta, az esemény ugyan nem tartozott a magyar EU-elnökség hivatalos programjába, de az egyfajta népi demokratikus aktusként hozzájárult az elnökség sikeres átadásához. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes reagálásában Magyarország és Lengyelország között fennálló mély és ösztönös szimpátiára emlékeztetett, kiemelve, hogy az országok történelmileg kipróbált barátságot ápolnak egymással. Szimbolikusnak nevezte továbbá, hogy a zarándoklaton a határon túli magyarság is képviseltette magát, továbbá Kövér László házelnök elvállalta a zarándoklat fővédnökségét.

A kereszténydemokrata Michl József szerint a közigazgatásban dolgozók munkáját méltatta a köztisztviselők és a kormánytisztviselők július 1-jén tartott napja alkalmából. Rétvári Bence reagálásában a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programról szólva aláhúzta, van mit javítani a közszolgálaton, ehhez azonban elsőként a szükséges feladatok számbavételét kell elvégezni.

+

Orbán Viktor viszonválaszával, és a napirend előtti felszólalásokkal folytatódott hétfőn az Országgyűlés ülése. A kormány a munkáról lebeszélő szociális rendszer helyett a munkába visszavezető szociális rendszert kíván létrehozni – mondta válaszában a miniszterelnök. Az MSZP-nek és az LMP-nek válaszolva kijelentette: a kabinet nem megy bele annak fejtegetésébe, mit kívánnak azok, akik nem töltötték ki a kérdőívet. Akik nem válaszoltak, azok a kormányra és a parlamentre bízták az ügyek elrendezését. A Jobbik bírálatára válaszolva Orbán Viktor kijelentette: az ellenzéki párt most olyan pontokat támad, amelyeket korábban maga képviselt. Elmondta azt is: ősszel kerül a Ház elé a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat, amelyből látni lehet majd, hogy a magyar termőföld alkotmányos védelem alatt áll. Hozzátette: a szociális kártya, valamint a gyermekvállalás és a nyugdíj összefüggéseiről szóló javaslatot szintén ősszel vitathatja majd meg a parlament. A miniszterelnök hangsúlyozta: ebben a munkában is számít az ellenzéki pártok részvételére.

A magyar szociális rendszer ebben a formájában senkinek az igényét nem elégíti ki, azokét sem, akik részesülnek benne, és azokét sem, akik adófizetőként finanszírozzák azt – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: az ország ezért nagy jelentőségű átalakítás előtt áll. A miniszterelnök válaszában Magyarország helyzetét rendkívül nehéznek értékelte. Olyan hazában élünk, ahol az átlagkereset 600-700 euró között van havonta, a nyugdíjak pedig 250 euró körül havonta - mutatott rá a problémákra a kormányfő. Elmondta azt is: a kabinet egy olyan országot vett át, ahol gyermekek éheznek, sokaknak esélyük sincs arra, hogy munkát találjanak, az oktatási rendszer pedig olyan szakmákra képzi az embereket, amelyekkel nem tudnak elhelyezkedni. A mai parlamenti vita arról győzött meg, hogy ezen nehézségekkel Magyarországon egyedül a Fidesz-KDNP kormánynak van esélye megküzdeni.

A kormánypártok kiálltak a szociális konzultáció fontossága mellett hétfőn a parlamentben a miniszterelnök felszólalására reagálva, míg az ellenzék kritikával illette a feltett kérdéseket és kevesellte a válaszadók számát.  Harrach Péter kiemelte, szükség van a társadalmi párbeszédre, ennek módja különböző lehet. Létezik egy megcsontosodott rendszer, ami igazi eredményt nem hozott, s egy új, közvetlen metódus, amely széles rétegeket szólít meg. A több mint 1 millió visszaküldött kérdőív komoly eredmény. A szociális ellátórendszer keretében ma azok is kapnak támogatást, akik nem szorulnak rá, és lehet, nem mindenki kapja meg, aki rászorul; ezen változtatni kell. Kitért arra is: először a munkalehetőséget kell megteremteni, és utána az eddig különböző védettségben levőknek a lehetőséget megadni a munkavégzésre. Meg kell köszönni a válaszokat, hozzásegítettek a jó döntéshez – zárta reagálását a KDNP frakcióvezetője.

A fideszes Lázár János úgy fogalmazott: Schiffer Andrással szemben ők nem vezetnek nyilvántartást arról, hogy ki válaszolt. Azt tanácsolta az ellenzéknek, hogy tartsák tiszteletben 1 millió ember véleményét és a tavalyi választások eredményé. A konzultációra, a felhatalmazás megerősítésére azért volt szükség, mert a szocialisták nyolc éven át eljátszották a kormány és a parlament iránti bizalmat; ha nem hazudoztak volna, akkor erre nem lenne szükség. A frakcióvezető szerint a legfontosabb és leggyorsabb egyeztetési forma, ha megkérdeznek minden választópolgárt. Leszögezte: világos a választópolgárok szándéka, tisztességes munkából tisztességesen szeretnének megélni; ez ma nem könnyű, és a kormányzat számára nagy feladat és küldetés, hogy ennek feltételeit megteremtse. Húsz év látens kompromisszumai és különböző paktumai után legyen végre rend ebben az országban.

+

Magyarország felébredt - ez a legfőbb tanulsága a miniszterelnök szerint a szociális konzultációnak, amelynek eredményét Orbán Viktor hétfőn, napirend előtti felszólalásban ismertette a parlamentben. A kormányfő azt mondta, a konzultáció során kiderült, hogy a magyarok nem ingyen sörre, potyázásra, hanem munkára akarják építeni a jövőjüket. Úgy fogalmazott: a magyarok egy hosszú kábulatból ébredtek fel, amely a munka nélkül szerezhető jólét hamis, ám annál kecsegtetőbb illúziójából indult, és a teljes összeomlás rémálmába torkollt. Hozzátette, mindebbe az egész nyugati világ beleremegett.

Tájékoztatása szerint a szociális konzultáció keretében összesen 1 millió 140 ezer kérdőív érkezett vissza. A miniszterelnök ezt a nemzeti konzultációnál is nagyobb sikerként értékelte. Mint mondta, a hatalmas szám két dolgot bizonyít: egyrészt azt, hogy a magyarok bele akarnak szólni jövőjük alakításába, látják annak értelmét, hogy együttműködjenek a kormánnyal; másrészt azt, hogy sikeres az új kormányzás, amely nem az emberek feje felett, hanem velük együtt hozza meg döntéseit.  
    
A kormányfő a szociális konzultáció eredményeiről szólva - amelyet a képviselők írásban is megkaptak - elmondta: a válaszokból kiderül, hogy az emberek a munkára akarják építeni a jövőjüket, megértették, hogy a biztonsághoz, a jóléthez, a gyarapodáshoz dolgozni kell. Hozzátette: a konzultáció eredménye egy erős és széles középosztály képét vetíti elő, amelyben minden magyar beletartozik, aki munkából akar élni.

A lakáscélú devizahitelek újbóli engedélyezésének kérdésében oszlottak meg leginkább az emberek válaszai - folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: ennek kezelése számos feladatot ad majd a kormánynak és a parlamentnek.

Orbán Viktor tájékoztatása szerint a válaszadók 91 százaléka támogatta a védett kor bevezetését; 97 százalékuk értett egyet azzal, hogy az állam segélyezés helyett munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket; és 89 százalékos volt az egyetértés abban, hogy az oktatási rendszernek elsősorban a munkakereslethez kell igazodnia. A válaszolók 80 százaléka szerint a nyugdíjazásnál el kell ismerni a gyermeknevelést, legfőképpen azok esetében, akik emellett megfelelő idejű munkaviszonnyal is rendelkeznek - közölte, majd úgy folytatta: 85 százalékos a támogatása annak a javaslatnak, hogy aki valamilyen segélyre szorul, az azt csak részben kapja meg pénzben, részben pedig alapvető szükségleti cikk formájában.

A válaszadók 86 százaléka ért egyet azzal, hogy szorítsák korlátok közé a közüzemi szolgáltató magáncégek érdekeit, 94 százalék pedig azt helyesli, hogy törjék le azt a gyógyszergyártói lobbit, amely saját érdekei miatt méregdrága gyógyszereket tukmál az emberekre - sorolta Orbán Viktor, hozzátéve: kétharmados annak az elképzelésnek a támogatása, amely szerint az állam nyújtson segítséget a bajba jutott devizahiteleseknek. Valóban nem engedhetjük meg, hogy azokat támogassuk, akiknek sok van - értékelte az eredményeket a kormányfő, aki azt mondta: a nagy halakat nem kell félteni, ezek védelme nem lehet az állam feladata.

A konzultáció eredménye számos konkrét feladattal ruházta fel a kormányt, az emberek azt várják, hogy a véleményeket jól felépített törvények formájába ültessük át a mindennapok gyakorlatába - mondta a kormányfő, hozzátéve: ősszel már számos fontos kormányjavaslat várja majd ezzel kapcsolatban a parlamentbe visszatérő képviselőket. Orbán Viktor arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is meg fogja hallgatni az embereket. Megtanultuk, hogy nem vezet jóra, ha az emberek csak a választások alkalmával, négyévente szólnak bele az ország alakításába.

+

Nem derültek ki részletek a nyilvánosság számára az egykori titokminiszter és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok volt vezetői elleni büntetőeljárásról a parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülése után. A húszperces ülésen elhangzottak 2089-ig titkosak. A testület zárt tanácskozását követően Vadai Ágnes, a bizottság MSZP-s elnöke nevetségesnek nevezte az ülésen elhangzott vádakat, míg Gulyás Gergely fideszes alelnök szerint megalapozott gyanú merült fel a Gyurcsány-kormány időszakáig visszanyúló ügyben.

Gulyás Gergely szerint a testület idő előtti összehívása azt a célt szolgálta, hogy egy büntetőügyet politikai ügyként tüntessenek fel. Kiemelte: néhány hónapja azért bírálták őket a szocialisták, mert egy egészen más témában felállított albizottság évek óta lezárt ügyekben kérdezte az ügyészséget. Most egy olyan ügyről van szó, ahol a megalapozott gyanút három napja közölték az érintettekkel, (...) az ilyen jellegű bizottsági ülések, ha érdemi tájékoztatás hangzana el (...), a nyomozás érdekeit és eredményességét veszélyeztetnék. Gulyás Gergely szerint a nemzetbiztonsági szolgálat az ügy jogerős lezárását követően vonhatja le a szükséges következtetéseket, amiben a bizottság is partnere lehet, addig pedig szerinte csak az ügyészség kezdeményezésére lehet szükséges a testület ismételt összehívása. Mint mondta, az eljárás politikai színezetűvé tételében a bizottság kormánypárti tagjai a jövőben nem vesznek részt. A bizottság fideszes alelnöke szerint az ügyészség nem adott részletes tájékoztatást a Gyurcsány-kormány időszakáig visszanyúló ügyről, hiszen azzal a nyomozás érdekeit veszélyeztetné. Mint mondta, az ügy alapjáról kapott tájékoztatás értelmében megalapozottnak tűnt a gyanú, illetve indokoltnak tűnt a büntetőeljárás megindítása.

Egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a hétfőn elhunyt Habsburg Ottóra, akiről Kövér László házelnök többek között elmondta: támogatta az európai integrációt, több száz előadást tartott az Egyesült Államokban az ’56-os magyar forradalomról, és a páneurópai piknik szervezőjeként mintegy 700 keletnémet nyugatra jutásához járult hozzá.

+

A jegybank nem nyereségérdekelt szervezet, nem az eredménye mutatja meg a sikeres működést - közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén, ahol az MNB 2010. évi gazdálkodásának vesztesége volt a téma. Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának (fb) elnöke azt mondta: a tavalyi 41,5 milliárd forintos veszteségben lényeges szerepet játszott a jegybank nem megfelelő gazdálkodása. Járai Zsigmond aláhúzta: a jegybank a rá vonatkozó függetlenséget önkényesen értelmezi, például a vezetőik körében a bérek jóval meghaladták az állami szektorra vonatkozó előírásokat és kereskedelmi bankszektorban alkalmazott béreket. Szerinte az MNB tavalyi gazdálkodásában olyan jogszabálysértések történtek, amelyeket az ügyészségnek kellene vizsgálnia. Szólt arról is, hogy az fb egy kommunikációs szerződés kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely megbírságolta a jegybankot. Az MNB fb-elnöke azt mondta, a függetlenség jegyében a jegybank számos intézkedést hozott, amely nem felel meg a társadalmi felelősségvállalásnak, hiszen a válság időszakában nem lett volna szükség béremelésre, arculatváltásra, gépkocsi-beszerzésre, kommunikációs tanácsadó alkalmazására.

Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke azt firtatta, hogy miközben a jegybank nem a pénzpiacon tevékenykedik, nem ügyfeleket gyűjt, miért kellett kommunikációra jelentős tételeket fordítania. Szólt arról, hogy 2007 óta az 1 milliárd forintot is meghaladta a kommunikációs szerződések értéke; kommunikációs ügynökségi tevékenységre két évre nettó 427,5 millió forintos keretszerződést írt ki a jegybank. Megjegyezte, a tenderek kiírása kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság 500 ezer forintra bírságolta a jegybankot különböző szabálytalanságok miatt. Sérelmezte azt is, hogy a jegybank miért költött az arculatváltásra mintegy 45 millió forintot. Arra is választ keresett, hogy miközben 2008 májusában hirdetésszervezésre 675 millió forint értékben tárgyalásos közbeszerzést írt ki az MNB, mi szükség volt arra, hogy augusztusban pedig reklámügynökségi szolgáltatásokra 82,5 millió forintos pályázatot írjanak ki. Szijjártó Péter azt javasolta: kérjék be az MNB-től az arculatváltással és több kommunikációs szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, illetve Braun Róbert kommunikációs tanácsadó szerződését. A fideszes képviselő szerint erre az MNB felügyelő bizottsága elnöke, Járai Zsigmond által a bizottság ülésén elmondott több új információ miatt van szükség.