Újra Alkotmánybírósághoz fordul a KDNP

Ismét Alkotmánybírósághoz fordul a Kereszténydemokrata Néppárt a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény miatt, kérve annak megsemmisítését – jelentette be Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Rubovszky György emlékeztetett arra, hogy a 2007-ben elfogadott törvény ellen már adtak be panaszt, s tavaly decemberben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt. Az új szabály megalkotásakor a jogalkotó az Ab iránymutatásait azonban nem vette figyelembe.

A KDNP szerint a törvény két szempontból is alkotmányellenes. Salamon László, országgyűlési képviselő közölte: a bejegyzett élettársi kapcsolat elnevezés alatt gyakorlatilag a házasság intézményét biztosítja az azonos neműek számára, amely sérti a házasság és a család intézményének az Alkotmányban előírt védelmét.

– Az az eltérés, ami a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye között fennáll, szinte lényegtelen. Hiába keresztelik át akárminek a szabályozást, ha az gyakorlatilag a házasság szabályaival azonos, ez akkor nem több, vagy nem más, mint az Alkotmány 15. szakaszának, illetve az Alkotmánybíróság számos határozatának megkerülése vagy kijátszása – szögezte le a képviselő.

Salamon László kérdésre válaszolva elmondta: a törvény életbe lépése óta, nyári, médiából származó adatok szerint tíz ilyen bejegyzett élettársi kapcsolatot regisztráltak.

Lukács Tamás szerint alkotmányellenes az is, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének tartalmát generális utalószabállyal határozza meg, amely sérti a jogbiztonság követelményét. A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő kiemelte: az Ab útmutatásában kitért arra, hogy az egyes törvényekre való hivatkozás megengedett, de a generálisan a házasságra való hivatkozás nem, és erre külföldi példákat is hozott. Azért nem megengedett, mert az ilyen jogtechnikai megoldás, hogy tekintsd úgy, mintha házasság lenne, jogbizonytalanságot okoz, és a jogalkotást lehetetlenné teszi – fogalmazott.
    
A beadványban a képviselők ismét hangsúlyozzák: a házasság intézménye, miként azt az Alkotmánybíróság több határozatában kimondta: a férfi és a nő életközösségének tipikusan közös gyermek születésére és a családban történő felnevelésére irányuló intézménye. Ezért az azonos neműek együttélése számára a házasság intézménye nem szolgálhat jogi keretként.

+

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2008. december 15-én kihirdetett határozatában semmisítette meg a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, így az nem lépett hatályba január 1-jén. Az Ab akkori indoklása szerint az egy évvel korábban elfogadott törvény homogén csoportként kezelte a különböző és azonos nemű emberek párkapcsolatait, és tartalmazott egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá tette a házassággal.

Az újabb törvényjavaslat tavasszal került ismét a Ház elé. A képviselők áprilisban végül 199 igen, 159 nem és 8 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. A szavazásnál az MSZP 183 és az SZDSZ 16 képviselője szavazott igennel, míg a Fidesz, a KDNP és hat független képviselő nemet nyomott. A törvény szerint bejegyezett élettársi kapcsolatot két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet anyakönyvvezető előtt. Az elfogadott szabályozásban a házassághoz képest különbség például, hogy az azonos nemű bejegyzett élettársak közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket.
A jogszabály elfogadása után a KDNP levélben fordult az államfőhöz, azt kérve, fontolja meg a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény aláírását, és kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.