Forrás: MTI
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár és Vlad Vasiliu, Románia külkereskedelemért felelős államtitkára, a testület társelnökei aláírják a román-magyar gazdasági vegyesbizottság ülésének záró jegyzőkönyvét Bukarestben 2016. február 12-én. (MTI Fotó: KKM/Kovács Márton)
Magyar-román energetikai és közlekedésfejlesztési projektek előmozdításáról sikerült megállapodni az új román szakértői kormánnyal, amely elődjénél sokkal nyitottabb és pragmatikusabb módon viszonyul a közös projektekhez – közölte Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára pénteken Bukarestben.
Az államtitkár a magyar-román gazdasági vegyesbizottság ülését követően a testület magyar társelnökeként beszámolt arról, hogy rövidesen megduplázódhat a határátkelők száma Románia és Magyarország között. A felek megegyeztek abban, hogy három hónapon belül ütemtervet készítenek azon tíz, a határon áthaladó, európai uniós finanszírozásból megépült új út megnyitásáról, amelyeket Románia schengeni csatlakozásának késése miatt egyelőre nem lehet használni.
Rámutatott: 10 közúti határátkelő működik Románia és Magyarország között, átlagosan 40 kilométerenként lehet átjárni, ami tipikus kelet-közép-európai probléma, hiszen Nyugat-Európában sokkal sűrűbben vannak összeköttetési pontok a szomszédos országok között.
A határ átjárhatóságának javítása érdekében megállapodtak arról, hogy 2018-ig mindkét oldalon elvégzik a szükséges munkálatokat ahhoz, hogy megnyissák a második gyorsforgalmi összeköttetést Magyarország és Románia között Debrecen és Nagyvárad térségében. A márciusban összeülő infrastruktúra-munkacsoport arra is megoldást keres, hogy a már megnyílt nagylaki autópálya-átkelőnél csökkentsék a várakozási időt: itt egyebek mellett a teherforgalom számára épül új tengelysúly-mérő állomás.
A magyar-román gazdasági vegyesbizottság társelnöke elmondta: Románia fontos partner az energetikai források és útvonalak diverzifikációjában, és a román fél vállalta, hogy rövidesen megteremti a feltételeit annak, hogy Magyarország is importálhasson földgázt Romániából.
Magyar Levente az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: Románia az az ország, ahol a legtöbb magyar érdekeltségű kis és közepes vállalat működik Magyarországon kívül, több mint 12 ezer magyar érdekeltségű céget jegyeztek már be Romániában, ugyanakkor a magyar nagyvállalatok egész sora is jelen van az országban. A Mol 200 üzemanyagtöltő állomást üzemeltet, emellett szénhidrogén-lelőhelyek kutatásában is részt vesz, az OTP 120 fiókkal van jelen, a Richter-Gedeon 1500 embernek ad munkát.
„Ezek komoly stratégiai pozíciók, az alapok erősek. A gazdasági talán a leginkább problémamentes területe a magyar-román együttműködésnek, a kkv-k szférája egy sikertörténet és a többi is azzá tehető, csak dolgozni kell rajta, márpedig ezzel a román kormánnyal lehet" – összegezte bukaresti tapasztalatait a gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár.