Elfogadta a lakossági devizahitel-állomány 2002 és 2010 közötti növekedéséről szóló jelentést az okokat feltáró parlamenti albizottság. A testület felállítását a Jobbik és a Fidesz szavazta meg tavaly szeptemberben. Az LMP tartózkodott, az MSZP pedig koncepciós eljárásnak minősítette a vizsgálatot.

Papcsák Ferenc, az Alkotmányügyi bizottság által felállított albizottság fideszes elnöke a 180 percben elmondta, a kérdés az volt, mi okozta, hogy több százezer család 2010-re 6600 milliárd forintnyi devizahitel-adósságot halmozott fel. Vizsgálták a kormány, a pénzügyi ellenőrző szervezetek, így a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esetleges felelősségét, valamint meghallgatták a Magyar Bankszövetség korábbi és mostani vezetőjét is. A több hónapos munka után az albizottság szerdán „nagyon komoly szakmai anyagot” tette le az asztalra, amelyet a testület egyhangúlag fogadott el” – mondta a politikus.

Papcsák Ferenc körültekintőnek nevezte a lakosság nagyarányú deviza-eladósodásának okait feltáró parlamenti testület munkáját. A kormánypárti képviselő a 180 perc című műsorban elmondta: a testület megállapította egyebek mellett, hogy a 2002 és 2010 közötti kormányok nem kísérték kellően figyelemmel a folyamatokat, ez is eredményezte a családok hitelállományának növekedését.

A fideszes politikus egyben cáfolta, hogy a korábbi Orbán-kormány által bevezetett kamattámogatási rendszernek a későbbiekben ne lett volna meg a fedezete, ha a kormány megfelelő gazdaságpolitikát folytat.

Az albizottság jelentésében javasolta a magáncsőd intézményének bevezetését, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi felügyelet munkájának összehangolását és a hitelközvetítő szervezetek tevékenységének szigorítását. A jelentés sorsáról az Alkotmányügyi bizottság dönt.