2014. második negyedévében 3,9 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest - a KSH előzetes adatai szerint. Ilyen mértékű növekedésre utoljára 2006 első negyedévében volt példa.

2014. első negyedévéhez mérve 0,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Ez a növekedési ütem az európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. A magyar gazdaság teljesítménye 2014-ben jóval a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) által korábban előre jelzett 2-2,3 százalékos növekedési érték felett van.

A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat. A stabil és dinamikus növekedés elsősorban a termelő szektorok javuló teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével magyarázható. A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3 százalékos értéket.

A kedvező adatok nem meglepőek, hiszen az ipari termelés folyamatosan 10 százalék, vagy a feletti növekedést produkál. Az Európai Unió tagállamai közül júniusban a hazai ipar növekedése volt a leggyorsabb (11,3) meghaladva mind a román (9,9), cseh (5,6), lengyel (1,7), mind pedig a szlovák (7,5 százalékos adatot. A magyar gazdaság 2013. második negyedévétől kezdve emelkedést mutat, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik. A 2014-ben a magyar gazdaság teljesítménye jóval a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) által korábban előre jelzett 2-2,3 százalékos növekedési érték felett van.

A havi ágazati részstatisztikák alapján valószínűsíthető, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a második negyedévben is a termelő szektorok járultak hozzá: jelentősen, mintegy 10 százalékkal bővült az ipari termelés, míg az építőiparban 20 százalék feletti növekedést mértek. A szolgáltatásoknál további bővülésére számítunk: a fogyasztás élénkülése a kereskedelmet, a kedvező turisztikai adatok a vendéglátást, míg az ipari termelés a szállítmányozást segítette.

Felhasználási oldalon a növekedést a belső kereslet bővülése támogatta. A beruházások növekedését az építőipar felfutása is előre vetíti; a dinamika erősödését uniós források, az alacsony hozamkörnyezet, a Növekedési Hitelprogram és a vállalati szektor növekvő aktivitása egyaránt támogatta. A fogyasztói bizalom javulása és a kiskereskedelmi forgalom bővülése a lakossági fogyasztás élénkülésére utal. A fogyasztás növekedését az inflációs folyamatokon, valamint a foglalkoztatottság bővülésén keresztül a reáljövedelmek emelkedése is segítette. Az élénkülő belső kereslet importnövelő hatása miatt szűkült az export-import olló.

A növekedést egyre inkább a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaság  erősíti. A legtöbb ágazatban az egyensúlyi mutatók kedvezően alakulnak.