Két új államtitkárt neveztek ki a Miniszterelnökségre

A Miniszterelnökség államtitkárává nevezte ki az államfő Aszódi Attilát és Becskeházi Attila Csabát – jelentették be a plenáris ülésen. Az ülésen ismertették Áder János köztársasági elnök átiratát, miszerint a két államtitkárt a miniszterelnök javaslatára június 8-i hatállyal nevezte ki. Közölték azt is, hogy a kormány benyújtotta őszi törvényalkotási programját az Országgyűlésnek.

Módosították a 2017-es büdzsét

Több ponton módosította az idei költségvetést meghatározó törvényt a parlament. A kormány a magyar gazdaság vártnál kedvezőbb teljesítményével, a bérmegállapodással és adócsökkentésekkel összefüggő változások átvezetésével indokolta a módosítást, amelyet 127 igen, 62 nem szavazattal fogadott el a Ház. A jogszabályban emellett az egyszeri tételekből – például a Földet a gazdáknak programból – adódó többletbevételekből forrást biztosítottak az időközben meghozott kormányzati döntésekhez. Az államháztartás központi alrendszerének 2017-es bevételi és kiadási főösszegeit 16,2 milliárd forinttal emelték meg, amelyek így 17 867,7 milliárd forintra, illetve 19 034,1 milliárd forintra nőttek.

Elfogadták a jövő évi költségvetést

Az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2018-as költségvetését is, amely 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett. A Ház 127 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyta jóvá a kormány május elején benyújtott, és hétfőn – a hiány változatlanul hagyása mellett – több ponton módosított előterjesztését.

Az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban a munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, egyúttal hangsúlyozta, a célok változatlanok: a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése. Tájékoztatása alapján szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövőre: oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal, nyugdíj-, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé. Az állam működése nullszaldós. A szavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke közölte, az egységes javaslat megfelel a stabilitási törvényben és az alaptörvényben rögzített követelményeknek.

Szent László-emlékév lett 2017

Szent László-emlékévvé nyilvánították 2017-et a képviselők.

Kövér László fideszes, valamint Semjén Zsolt és Vejkey Imre KDNP-s képviselők – Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából kezdeményezett – javaslata 185 igen szavazatot kapott, egy képviselő tartózkodott.


(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A határozat értelmében az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza, hogy az anyaországban, a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében olyan rendezvényeket, megemlékezéseket tartsanak, valamint olyan oktatási anyagokat készítsenek, amelyek hozzájárulnak a Szent László királyról való méltó megemlékezéshez. Egyben felkérték a kormányt, hogy állapítsa meg az emlékévhez kapcsolódó egyes feladatokat, és a megvalósítás érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.

A történeti levéltárba kerülhetnek a titkosszolgálati szalagok

Az Országgyűlés döntése értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) kerülhetnek a rendszerváltás előtt működött állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett titkosszolgálati mágnesszalagok, valamint a rendszerváltás utáni nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett, minősített adattartalmat rögzítő, maradandó értékű iratok. A Fidesz előterjesztését 126 igen szavazattal, 57 nem ellenében, két tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A történeti levéltárról szóló törvény hatályát az eddiginél több iratra és adatra terjesztették ki. Így a történeti levéltárhoz kerülnek például az egykori Belügyminisztériumban vagy más államigazgatási szervnél keletkezett, valamint a már más levéltárakban őrzött államvédelmi, állambiztonsági adatokat is tartalmazó iratok másolatai, továbbá az 1945. január 1. és 1960. április 1. között a magyar hatóságok határozata alapján végrehajtott internálásra, kényszermunkára, közbiztonsági őrizetre, kitelepítésre vonatkozó, a Belügyminisztériumban kialakított gyűjtemény.

Csökkenhet az előfizetői hűségidő hossza

Alapesetben csak egyéves előfizetői hűségidőt szabhatnak a szolgáltatók ügyfeleiknek, miután a Ház 156 igen, 27 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta az elektronikus hírközlési törvény módosítását. A társaságok ettől csak az ügyfél kérésére térhetnek el és tolhatják ki a hűségidőt két évre, ha a szerződéssel készüléket is vásárol az ügyfél. Az ilyen formában, két évre megkötött szerződés havidíja, ha abból levonják a készülék törlesztő részletét, nem lehet magasabb az azonos tartalmú egyéves szerződésekénél. A szerződés lejártakor a szolgáltató köteles ingyen kártyafüggetleníteni a készüléket. A hűségidő után a szerződés automatikusan határozatlan idejűvé válik, ám a felek azt megszüntethetik, a szolgáltatónak pedig a hűségidő lejártát megelőző három hónapban háromszor kell tájékoztatnia az ügyfelet a várható változásokról. A szolgáltató ilyenkor nem kínálhat kedvezőtlenebb feltételeket a hűségidő alatt biztosítottaknál. A fogyasztó a jövőben a hűségidő alatt is felmondhatja a szerződést, amennyiben a szolgáltató bármilyen módon megváltoztatja szolgáltatása tartalmát vagy árát, például ha egy kábeltévé-szolgáltató kivesz egy csatornát a csomagból. A határozatlan idejű szerződéseknél megszűnik a 8 napos felmondási határidő, azok azonnal felmondhatók lesznek. Az új szabályozás a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az ülésnapot, a parlament várhatóan szeptemberben folytatja munkáját.