Összes vállalás: 156 kereszt
Bács-Kiskun megye: 1 kereszt
Baranya megye: 11 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Fejér megye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron megye: 3 kereszt
Heves megye: 3 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Pest megye: 4 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 5 kereszt
Tolna megye: 3 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 156 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Azbej Tristan: A zsidó-keresztény értékeken alapul a kormányzás Magyarországon

A zsidó-keresztény értékeken alapul a kormányzás Magyarországon – jelentette ki a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián.

Azbej Tristan erről az Antiszemitizmus Magyarországon: látszat és valóság című kétnapos, a Danube Institute által szervezett angol nyelvű konferencia megnyitóján beszélt.

Az emberi méltóságot meg kell védeni, a kabinet fő feladata, hogy jóllétet biztosítson az állampolgárainak – hangoztatta.

Kijelentette, hogy az elmúlt tizenegy évben olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek példátlanok a magyar történelemben. Bár a lépések hatékonysága talán vitatható, a kormány őszinte szándéka az antiszemitizmus elleni küzdelemben nem – mondta.

Azbej TristanAzbej Tristan államtitkár, a KDNP alelnöke a konferencián (Fotó: Azbej Tristan Facebook-oldala)

A nemzetközi közösségnek fel kellene ismernie a magyar intézkedések jelentőségét - hangoztatta Azbej Tristan. Hozzátette: nem akarnak leállni az erőfeszítéseikkel, céljuk, hogy a zsidók jól és biztonságban érezzék magukat Magyarországon.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete azt mondta, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, és a tagjai biztonságban sétálhatnak az utcán, az intézményei pedig rendben működnek. Ez sokat elmond nyolcvan évvel a holokauszt után – vélekedett. Magyarország az Európai Unióban a lista alján található az antiszemita támadások számát tekintve, ebben szerepet játszott, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a jelenséggel szemben – jegyezte meg.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a holokauszt képes a második generáció tagjaiban mai napig ható traumákat okozni. Magyarországon jobb a zsidók helyzete, mint Európa más államaiban, szabadon felvállalhatják az identitásukat az utcán, fizikai támadások csak elvétve érik őket. Ennek ellenére élnek félelmek a közösség tagjaiban, nincs azonban olyan antiszemitizmus az országban, amelyből ezeket közvetlenül le lehetne vezetni – hangoztatta. Heisler András is méltatta a kormány intézkedéseit, a zéró tolerancia elvét, a zsinagógák és az elhagyatott temetők felújítását.

A pozitívumok mellett megemlítette, hogy az online térben mindenütt terjed az antiszemitizmus, a koronavírus-járvány ráadásul új összeesküvés-elméleteket is szült. Szociológiai felmérések szerint a zsidók állampolgári komfortérzete nem megfelelő. Az antiszemitizmus jelen van a társadalomban, a nézetnek minden politikai párt támogatói körében akadnak hívei. A társadalom egyharmada antiszemita kisebb-nagyobb mértékben – mondta Heisler András a Medián felmérésére hivatkozva.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija hangsúlyozta, hogy az utóbbi években csökkent az antiszemitizmus, de még mindig jelentős mértékű, és a jelenséget csak hosszú távon lehet leküzdeni.

Frölich Róbert országos főrabbi úgy vélekedett: bár a magyarországi antiszemitizmus mértékéről szóló statisztikák kedvező képet festenek, nem feltétlenül fedik a valóságot. Úgy fogalmazott, hogy egyetlen antiszemita megnyilvánulás is eggyel több az elfogadhatónál. Utalt a konferencia címére: látszat és valóság. Szavai szerint az antiszemitizmus megjelenése valóban alacsony szintű, de ez nem a valóság. A valóság ugyanis nem csupán az, ami a statisztikákban megjelenik, hanem az is, amit az emberek megélnek, például amikor beülnek egy kisváros kocsmájába. Frölich Róbert szerint fontos az oktatás, amely hosszú távon fejti ki hatását.

John O'Sullivan, a Danube Institute elnöke is megjegyezte, hogy az antiszemitizmus jelen van Magyarországon, de kisebb mértékben, mint Nyugat-Európában. Reményét fejezte ki, hogy a jelenség teljesen eltűnik.