Bánki Erik az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a tárgyalás utáni sajtótájékoztatóján azt mondta: a gazdasági és az igazságügyi bizottság, illetve az európai ügyek bizottságának képviseletében alapos és minden részletre kiterjedő bevezetőt tartottak, a Európai Parlament delegációja részéről felvetődött kérdésekből viszont egyértelműen azt a következtetést vonták le, hogy a legjelentősebb ügyekben sajtóértesülésekre hagyatkozva formálnak véleményt. Alapvető tévedéseket és tévhiteket fogalmaztak meg, többek között a kormány gazdaságpolitikájával, a különadókkal, a közbeszerzések működésének az átláthatóságával és a rezsiköltségek kérdéskörével kapcsolatban is – tette hozzá.

Megjegyezte azt is:

2010 óta a bizottság már harmadszorra vizsgálódik Magyarországon, 2010 előtt viszont, amikor a Gyurcsány-kormány „meghamisította a költségvetési számokat”, egyetlen alkalommal sem jártak itt.        

 

Bánki Erik hangsúlyozta: a delegáció tagjai például arról beszéltek, hogy a kormány diszkriminatív gazdaságpolitikája, illetve a különadók miatt tömegesen menekülnek el a multinacionális cégek Magyarországról. Hozzátette: a helyzet ezzel éppen ellentétes, a német cégek vezetőinek több mint 70 százaléka, az amerikai cégek esetében pedig több mint 80 százalék véli úgy, hogy szívesen fektetne be legközelebb is Magyarországon, mert kiszámítható jogszabályi és jó adózási környezet vonatkozik a működésükre.

A kormánypárti politikus szerint a tárgyalás során a közbeszerzések működésének átláthatósága is felvetődött, amivel kapcsolatban azt javasolta a delegáció vezetőjének, hogy tájékozódjon a Közbeszerzési Hatóságnál és a Gazdasági Versenyhivatalnál, amelyek a kormánytól függetlenül működő szervek. A rezsiköltségek kérdésköre kapcsán pedig azt a tévhit vetődött fel, hogy Magyarország számos kérdésben olyan intézkedéseket hoz, amely a szabad piacot korlátozza – mondta Bánki Erik. Hozzátette: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a külső nehéz körülmények ellenére is az átlagfogyasztás mértékéig megőrizze a lakosságnak a rezsicsökkentést.

Az európai uniós források felhasználása ügyében Bánki Erik hangsúlyozta: a bizottság tagjainak beszámolt arról, hogy az előző támogatási ciklusban Magyarország 85,5 százalékos arányban használta fel a rendelkezésére álló uniós forrásokat, amivel az európai élmezőnybe tartozik, hiszen az uniós átlag alig éri el a 78 százalékot. Arra is kitért: annak ellenére, hogy politikai okok miatt egyelőre felfüggesztették a támogatások egy részének leírhatóságát, ez nem jelent forrásvesztést, a magyar kormány saját forrásból finanszírozza ezeket a programokat.

Reményét fejezte ki, hogy uniós forrásokról szóló egyeztetések lezárulnak és politikai helyett szakmai döntés születik majd az Európai Parlament és az Európai Bizottság részéről.

Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke azt hangsúlyozta:

a tárgyaláson az Európai Parlament delegációja számára egyértelműen bebizonyították, hogy Magyarország egy modern, demokratikus jogállam, ahol független intézmények működnek. Ugyanakkor – folytatta – rendkívül méltatlan támadást kaptak a delegációtól, először a miniszterelnök, majd saját személyüket érintően is, amelyet határozottan visszautasítottak.

 

Vejkey Imre szerint azzal kapcsolatban is kaptak támadásokat, hogy a sajtó milyen kérdéseket tesz fel az Európai Parlament képviselőinek, illetve a delegáció azt is megkérdőjelezte, hogy működött-e az Országgyűlés az elmúlt időszakban vagy helyette a kormány hozta meg különböző rendeletekkel a vonatkozó törvényeket.

Hangsúlyozta: az uniós források ügyében a kormány már 2022 novemberében eleget tett a 17 pontos európai bizottsági igénynek, de a bizottság újabb 27 pontos listával állt elő. Nem a magyar kormányon múlik az ügy lezárása – összegzett.

Juhász Hajnalka, az európai ügyek bizottságának KDNP-s tagja azt mondta: a tárgyaláson a delegáció egyes tagjai olyan kritikai hangnemet ütöttek meg, ami a költségvetési ellenőrző bizottság semlegességét is megkérdőjelezi. Hozzátette: csak kritikákat kaptak a bizottság részéről, megfogalmazott kérdéseik nagy része pedig elsődlegesen politikai indíttatású volt.

Hangsúlyozta:

a magyar kormány és az Európai Bizottság között rendkívül jó az együttműködés, a kormány az elmúlt időszakban nagyon hatékonyan dolgozott, és nem szeretnék, ha ezt a konstruktív párbeszédet az Európai Parlament ideológiai és politikai nyomásgyakorlással megtörné.

 

Az feladatunk az elkövetkező időszakban is, hogy konstruktív párbeszédet folytassunk, még akkor is, ha azt érezzük, hogy van egyfajta előítélet irányukban – mondta.