A székelyföldi városban tett látogatáson jó pár projektet sikerült azonosítani, amelyekkel közösen pályáznának Brüsszelben a felek – mondta az államtitkár a Borboly Csaba megyei tanácselnökkel és Korodi Attila csíkszeredai polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: Magyarország abban is segíti a Hargita megyei önkormányzatokat, helyi közösségeket, hogy ötleteiket minél hatékonyabban tudják projektekké fejleszteni.

Felidézte, hogy a csütörtöki találkozó előzményeként idén tavasszal Bukarestben megállapodtak a román kormány illetékeseivel, hogy az uniós projektmenedzsmenttel kapcsolatos tapasztalataikat kölcsönösen megosztva segítik a helyi közösségeket, hogy hatékonyabban tudják lehívni az uniós forrásokat. Hargita megyében a konkrétumok szintjén folytatódik az együttműködés – mondta.

Latorcai Csaba kiemelte:

Magyarország várhatóan forrásvesztés nélkül zárja a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklust, élen jár a források időarányos lehívásában.

„Tehát van Magyarországon egy komoly tapasztalat, hogy hogyan lehet hatékonyan projekteket generálni, kidolgozni, pályáztatni, a projektmenedzsmentet hatékonyan ellátni, és ezt követően a projektet hatékonyan, az adott társadalmi közegbe beágyazva fenntartani és működtetni” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy ezt a tapasztalatot Hargita megyei polgármesterekkel, intézményvezetőkkel is megosztották.

Kiemelte, hogy Brüsszelben nagy mennyiségű olyan forrás van, amelyet nem a tagországok intézményrendszere, hanem az Európai Bizottság, és más uniós szervek pályáztatnak. "Ezek a források nemzetközi együttműködésekben, nemzetközi konzorciumokban pályázhatók meg" - mutatott rá. A bukaresti egyezség értelmében Magyarország és Románia közösen nyújtana be pályázatokat, és Hargita megyével is vannak közös célok, projektek.

Mint mondta, a kultúra, oktatás és turisztika területén azonosítottak közös projekteket, és már működő jó gyakorlatok is vannak. Az élelmiszer- és feldolgozóiparban az elmúlt években több százezer eurónyi támogatás érkezett a székelyföldi megyébe magyar partnerséggel. Ezt növelnék, terjesztenék ki a mezőgazdaság, vidékfejlesztés minden szegmensére.

Latorcai Csaba elmondta:

Brüsszelben a régi tagországok csökkenteni kívánják a kohéziós források mértékét a 2027 utáni európai fejlesztési időszakban. Ennek hatására növekedni fog a közvetlen uniós források szerepe a fejlesztéspolitikában, amire fel kell készíteni a helyi közösségeket, hatóságokat, civil szervezeteket.

Kitért arra is, hogy Magyarország uniós elnöksége idején kiemelt prioritás a régiók szerepének erősítése, amit az is mutat, hogy az Országgyűléshez benyújtott területfejlesztési törvényben a fejlesztések kiemelt stratégiai szereplői a vármegyék, és szerinte Hargita megye is ilyen kulcspartnerré tud válni.

Borboly Csaba elmondta, hogy az uniós projektekben érdekelt polgármesterek, intézmények részvételével zajló találkozón szó esett a szakértői konzultációk szervezéséről, az oktatási anyagok biztosításáról, mentorprogramokban való együttműködésről, szakmai továbbképzésekről, partnerkeresésről és a projektek összehangolásáról.

A konkrétumok között említette a húsipari vállalkozók között kialakult partnerségeket, a turisztikai projekteket, és Hargita megye tervét, hogy 2027-ben megpályázza az EU gasztronómiai régiója címet. Ehhez szintén magyarországi segítséget kértek. Hozzátette, hogy a székelyföldi megye a magyar uniós elnökség idejére is tenne javaslatokat, hogy profitálni tudjon belőle.

Korodi Attila csíkszeredai polgármester elmondta: ők elsősorban a város fejlesztési stratégiája mentén figyelik az uniós pályázatokat, hogy mely területek fejleszthetők ezek révén. „Örülök annak, hogy a jövő fejlesztése több lábon állhat” – mondta a magyarországi segítségre utalva. A megyeszékhely elsősorban a gazdaság- és turizmusfejlesztés terén kér magyarországi segítséget az uniós források lehívásához.