Fontos, hogy a Versenyképes járások program résztvevőinek legyen összehangolt jövőképe – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke csütörtökön a Heves vármegyei Demjénben, a Kisvárosok Szövetsége tisztújító közgyűlésén és konferenciáján.
Latorcai Csaba előadásában arról beszélt: a programra a jövő évi büdzsében 65 milliárd forintot szánnak, melynek forrása a helyi iparűzési adó várható növekményének egy része lehet. Előlegként és szerződés alapján ez a pénz már 2025 második felétől a települések rendelkezésére áll azokra a fejlesztésekre, amelyekről a helyi döntéshozók határoznak – tette hozzá.
Jelezte:
a támogatás feltétele, hogy az érintett beruházásoknak ne csupán helyben, hanem járási szinten, illetve gazdasági vonatkozásban is legyen pozitív hatása.“
Erre azért van szükség, mert az elmúlt negyed évszázadban Magyarország egyes területei nem egységesen, hanem „pontszerűen" fejlődtek. Jelenleg Dél-Magyarország, ezen belül is a Dél-Dunántúl felzárkózása igényel kiemelt figyelmet, erre a kormány külön erőforrásokat is biztosít – mondta.
A program keretében minden járás számára legalább 250 millió forintot biztosít a kormány, míg a vármegyeszékhelyet magukban foglaló járások 500 millió forintból gazdálkodhatnak majd. Ezek a források elsődlegesen az alapinfrastruktúra fejlesztését hivatottak segíteni és a pénz bizonyos része akár működtetésre is fordítható lesz. Ugyanakkor az együttműködés egyik fő vezérelvének kell lennie, hogy „ne akarjon mindenki mindenütt ugyanazt", azaz a közszolgáltatások optimalizálását is az egyeztetések fókuszába kell helyezni – fogalmazott.
Az államtitkár kiemelte:
fontos, hogy települési és térségi szinten is legyen víziója a vezetőknek arról, mi legyen az adott terület többlete és sajátossága a többihez képest. Ezt kell megtalálni, mert ez a jövőbeni siker és versenyképesség záloga“
– húzta alá.
Latorcai Csaba arról is beszélt: 2010 óta céljuk, hogy az önkormányzati rendszer ne egyszer újuljon meg Magyarországon, hanem folyamatosan alakítsák az emberek igényeihez. Az új önkormányzati törvény alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ám ez a szemlélet továbbra is jellemzi a kormányzati gondolkodást – közölte.
Így most is napirenden vannak változtatások az önkormányzati törvényben, melyek három pont köré csoportosíthatók. Ezek egyike a polgármesteri bérek rendezése, a másik a 2000 fő alatti települések közös önkormányzatainak megalakítására vonatkozó szabályozás rugalmasabbá tétele.
A harmadik pedig, hogy a helyhatóságok és a polgármesterek ne csupán településük közigazgatási határain belül érezzenek felelősséget, hanem közösen dolgozzanak a szomszéd településekkel térségük felzárkózásáért és versenyképesebbé tételéért – mondta.
Az első pont kapcsán kifejtette:
a polgármesteri béreket a jövőben a bruttó átlagbérhez kell igazítani, az összegeket a települések létszámának függvényében sávosan határozzák meg. Még várat magára a köztisztviselők bérének rendezése, amit azonban a következő időszakban ugyancsak meg fognak oldani“
– jegyezte meg.
