Egy díj jó egyrészt a kitüntetettnek, hiszen elismerést fejez ki vele szemben, de a legjobb a közösségnek, azt üzeni ugyanis, hogy vannak olyan alkotások, életművek, amelyek gazdagítják magát a közösséget - mondta el a pénteki díjátadón Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Semjén Zsolt hozzátette: különösen igaz mindez a nemzetiségek esetében.

Egy nemzetiségi ember ugyanis egyszerre teljes jogú tagja anyanemzetének és a magyar nemzetnek, teljesítményével mindkét kultúrát egyszerre gazdagítja

– jegyezte meg.

Semjén Zsolt emlékeztetett, többek között a szentendrei szerb kultúra kincseire, a korabeli görög kereskedők támogatására a Lánchíd felépítéséhez, valamint a bolgárkertészek vagy a magyarországi németség kulturális örökségére is.

A 2005-ben a Magyar Művelődési Intézet által alapított Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj 2019-ben a miniszterelnök általános helyettesének szakmai elismerései közé került. A díj – a korábbi hagyományait megőrizve – olyan személynek, vagy szervezetnek adományozható, aki vagy amely a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért és a nemzetiségi közművelődés és kultúra területén végzett kimagasló tevékenységével hozzájárult a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.

Karailiev Iván közel négy évtizedes, a Magyarországi Bolgárok Egyesülete vezetőségében, a Bolgár Országos Önkormányzat elnökhelyetteseként, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház Egyházbizottságának elnökeként a magyarországi bolgár közösség szolgálatában, a bolgár kultúra és identitás megőrzéséért, a bolgár folklór és hagyomány megismertetéséért végzett példamutató munkájáért érdemelte ki az elismerést.

Görög Athéna a nyomtatott sajtóban és elektronikus médiában a görög nemzetiség kultúrájának és történelmének megismertetéséért végzett főszerkesztői és lapalapító munkájáért nyerte el a díjat.

Elismerésben részesült a Sirtos Együttes is, azért a több mint négy évtizedes kulturális misszióért, amellyel megismertetik és népszerűsítik a görög nemzetiség zenei és táncos néphagyományait, nemcsak Magyarországon, de az óhazában és Európa szerte is. A Horvát Hagyományőrző Egyesületet pedig a magyarországi horvátok néptáncainak, népzenéjének és népszokásainak megőrzésében, a nemzetiségi és többségi társadalom közötti kultúra közvetítésében kifejtett tevékenységükért tüntették ki, míg a Szent Kinga Kórus a magyarországi lengyel nemzetiség egyházi és népzenei kultúrájának jeles képviseletéért kapta meg az elismerést.

Díjat vehetett át Somogyi László is, aki a méltatás szerint szenvedélyesen ápolta a svábság szellemi és kulturális hagyatékát, Kisjakabfalván visszavásárolta, és helyreállította a felmenői által épített Konrád Házat, amellyel emléket állít a baranyai svábságnak.

A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körét a magyarországi németség múltjának, a GULÁG-GUPVI lágerekbe elhurcoltak történetének feltárásáért, emlékük megőrzéséért végzett három évtizedes munkájukért tüntették ki, Jaghatspanyan Gayane pedig zongoraművészi és zenetanári tevékenységéért, amellyel az örmény nemzetiség kultúrájának ismertségét és jó hírnevét öregbíti, vehette át az elismerést.

Halmi Zoltán Gyulának a magyarországi románság néptáncainak és néphagyományainak gyűjtéséért és oktatásáért ítélték oda a kitüntetést, míg Patyi Zoltán több évtizedes néptáncoktatói, valamint koreográfusi munkájáért, a román nemzetiség néphagyományainak megőrzése érdekében tett erőfeszítéséért részesült díjban.

A Komlós Néptánc Egyesületnek a magyarországi szlovákság anyanyelvének megőrzéséért és a szlovák néphagyományok átörökítéséért ítélték oda az elismerést, Mukics Dusán pedig a szlovén nemzetiség és a magyar kultúra kölcsönös megismertetéséért végzett szerkesztői és műfordítói munkájáért kapta meg a kitüntetést.

Díjat vehetett át Ásós Géza is kitartó és szorgalmas munkájáért, amellyel a családi örökségként hozott gasztronómiai tehetségét kamatoztatva megalapította vállaltan cigány/roma ételeket felvonultató vendéglőjét.