Az üldözöttek oltalmazása kríziskezelés, a krízishelyzet elmúltával haza kell őket engedni. A leghatékonyabb eszköz azonban a helyben segítés – mutatott rá Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője abban az interjúban, amit a Gondola készített vele, és amit az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke és frakcióvezetője (Fotó: Váli Miklós)
- A kormány és a kormánypártok – a KDNP-t is beleértve – az elmúlt években a migráció, a bevándorlás ellen kampányolt. Ezért nagy visszhangot váltott ki Altusz Kristóf helyettes államtitkár máltai nyilatkozata, mely szerint hazánk tavaly – titokban – 1300 menekültet fogadott be. Nincs itt ellentmondás?
- Én mindig is a magyar politikusok kettős felelősségéről beszéltem, ami az üldözött ember és a migránsáradat ismert különbségtételén alapul. Az önvédelem felelőssége határozott védelemre kötelez a migrációs áradattal szemben. Az üldözött ember iránti felelősségünk – különösen, ha az élete forog veszélyben – arra késztet minket, hogy oltalomban részesítsük őt. (Arra most nem is hivatkozom, hogy erre nemzetközi egyezmény is kötelez.)
Az ellenzéki műbalhé a védelmet kapott 1300 emberről szól. Ezek az adatok eddig is nyilvánosak voltak. A tömeges bevándorlás hívei vetik szemünkre, hogy üldözötteknek segítettünk. A Jobbik pedig szeretne valamennyit visszaszerezni elvesztett támogatóiból. Az ellenzék célja egyértelműen a kormánypártok szavazóinak elbizonytalanítása.
Az üldözöttek befogadása kríziskezelés, a krízishelyzet elmúltával haza kell őket engedni. Számukat pedig az ország lehetőségei határozzák meg. A leghatékonyabb eszköz azonban a helyben segítés. Ennek módja a terrorizmus megfékezésétől a humanitárius segítségen át a helyreállítás támogatásáig tart.
- Ez utóbbiról sok szó esett az elmúlt években, de mit tett a kormány a gyakorlatban?
- A Közel-Keleten az őshonos, létükben fenyegetett keresztény közösségeknek segítséget nyújtottunk, hogy tagjaik visszatérhessenek szülőföldjükre. Erre a célra az utóbbi évben 2,5 milliárd forintot fordított a magyar állam. A támogatás lakóházak, kórházak, iskolák, templomok helyreállítását segíti. Ezt egészíti ki az egyházi forrásból nyújtott támogatás. Az üldözött keresztényeket segítő államtitkárság több találkozót szervezett az érintett egyházak vezetőivel. Ők mindig azt kérték, hogy helyben adjunk segítséget. Mi megtesszük, ami tőlünk telik, de sajnos a nyugat-európai identitásválság gátolja a keresztény szolidaritás erőteljesebb megnyilvánulását. Hölvényi György kereszténydemokrata európai képviselőnk sokat tesz azért, hogy ez valamelyest változzon.
- A kormány – túl a menekülttáborok működtetésén – is segített a Magyarországra eljutott bevándorlóknak?
Az áradattal szemben védekezünk, de tagjaival szemben nem vagyunk érzéketlenek. A kormány a karitatív szervezeteket 50-50 millió forinttal támogatta migrációval kapcsolatos feladataik ellátására.
- A déli határaink védelme megakadályozza a 2015-öshöz hasonló százezres nagyságrendű áradat Magyarországra érkezését, de meg lehet-e végleg állítani a migrációt?
- A nyugati kultúra országainak elemi érdeke és morális kötelessége abban támogatni a kibocsátó országokat, hogy élhető világot teremtsenek polgáraiknak. Ha ez belátható időn belül megtörténik, az áradat megállítható lesz, és nem kell lehúznunk a rolót.
- Ha egyre kevesebben hisznek is benne, Nyugat-Európában még mindig tartja magát az álláspont, hogy a kontinensen az alacsony születésszám, a növekvő munkaerő-hiány és az elöregedő társadalom problémáját a harmadik világból importált milliókkal lehet orvosolni.
- A megoldás ezzel szemben az lehet, ha megszüntetjük a demográfiai vákuumot. Minden támogatást meg kell adnunk azoknak, akik családban és gyermekvállalásban gondolkodnak.
