Czibere Károly a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen kifejtette, a mintegy 24 milliárd forintos komplex programnak három eleme van: 15 milliárd forintra pályázhattak a térségi gyermekjóléti központok, amelyek pontosan tudják, hány hátrányos helyzetű gyerek él a térségben és mire van szükségük.

Ezt kiegészíti egy 5,5 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési pályázat, a pénzből egyebek mellett játszóterek, közösségi házak létesíthetők, míg 3,6 milliárd forint jut az úgynevezett kísérő programra, szakmai, módszertani háttértámogatást biztosítva.

Az ország 31 leghátrányosabb helyzetű járásának gyermekjóléti központjai és az azokat fenntartó önkormányzatok pályázhattak.

A minisztérium a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Központjával együttműködve biztosítja a program koordinációját, azt, hogy az abban résztvevő 31 járásban ugyanolyan módszertannal és megközelítéssel valósuljanak meg a több évre szóló programok.

A nyertes pályázók 400-500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban részesülnek.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2007 és 2013 között már volt egy hasonló program, akkor 23 hátrányos helyzetű járásban sikerült olyan együttműködéseket kialakítani, olyan szolgáltatásokat kiépíteni, amelyekre eddig nem volt példa.

Az a program 42 ezer gyermekhez jutott el, a mostani – amely szeptemberben indul el – a helyi igényekre és szükségletekre reagál a korábbi időszakban indított integrált térségi gyermekprogramok tapasztalatait figyelembe véve, hozzájárul a gyermekeket sújtó nélkülözés mérsékléséhez, az iskolaérett gyerekek arányának növeléséhez és az iskolai hiányzások, valamint a köznevelési intézményekből való lemorzsolódás arányának csökkentéséhez.

Segíti továbbá a gyerekek továbbtanulási mutatóinak javulását, az egészségtudatos életmód elterjesztését, a helyi közösségek kialakítását, a korábbi hátrányos helyzetű térségek integrált gyermekprogramjainak, valamint szakmai, módszertani támogatásának folytatását és bővítését.

Czibere Károly szólt arról is, hogy a kormánynak határozott alapelve: a gyerekek esélye valamennyiünk esélye, „azzal, hogy a gyerekek számára teremtünk esélyt (...), az valójában az egész településnek, a helyi közösségnek, a társadalom számára jelent esélyteremtést”, reményt.

Leszögezte: ennek az összehangolt, együttműködésre épülő komplex programnak nemzetstratégiai jelentősége is van, valódi esélyt kínál arra, hogy már a gyermekkorban megakadályozható legyen, hogy ezek a gyerekek, családok lejtőre kerüljenek, és lehetőség nyílik arra, hogy a nyomor, a gyermekszegénység ne terjedjen tovább generációról generációra.