Balog Zoltán a rendezvény után a közmédiának elmondta: a teljes ellátással járó ösztöndíj révén szeptember 1-jétől a közel-keleti térségből száz keresztény fiatal kezdhet tanulmányokat Magyarországon. A pályázatot a helyi egyházi vezetők közreműködésével már el is indították.

A miniszter hozzátette, hogy a kezdeményezést nagy elismeréssel fogadták az imareggelin, amelyen azt is elmondta, hogy a kormány több száz muzulmán vallású fiatalnak is ad ösztöndíjat, akik „legálisan érkeztek Magyarországra, tiszteletben tartják a törvényeinket és a kultúránkat, és Magyarország barátai lesznek”.

Ilyen „rendezett formában, a kölcsönös tisztelet alapján érdemes velünk együttműködni” – mondta Balog Zoltán, hozzátéve, hogy „szívesen látott vendég Magyarországon, aki betartja a törvényeinket és tisztleletben tartja a kultúránkat”.

„Isten nélkül nem lehet államot alkotni, de Isten nem alkot államot”

A magas rangú politikusok és egyházi vezetők részvételével első alkalommal 1953-ban Washingtonban megrendezett imareggeliről elmondta, hogy a résztvevők abból indulnak ki, hogy a politikai, ideológiai és világnézeti ellentéteiktől függetlenül létezik egy „valóság, amely az embereket összehozza, és ez a valóság a vallásos hit valósága”.

 Hangsúlyozta, hogy hit, vallás és a vallási közösségek ereje nélkül nem létezhet a modern államiság, és „alapvető félreértés”, hogy a hitet ki lehet szorítani a közéletből és „vissza lehet űzni a magánszférába”.

„A hit nem magánügy” – húzta alá Balog Zoltán. A német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke, Norbert Lammert kereszténydemokrata (CDU) politikus beszédét idézve hozzátette, hogy „Isten nélkül nem lehet államot alkotni, de Isten nem alkot államot”, ezt a feladatot az embereknek kell elvégeznünk, mégpedig úgy, hogy az állam megfeleljen az isteni és emberi, erkölcsi törvényeknek.

A Bundestag elnöke arra is rámutatott, hogy csaknem hétmilliárdan élnek a világon, és 80 százalékuk hívőnek vallja  magát, vagyis hogy soha nem élt még annyi vallásos ember, mint most. Ez „pozitív erőt” jelent, amelyet mozgósítani kell – emelte ki az emberi erőforrások minisztere.

Ne mondjunk le a magyar-német kapcsolatok erejéről

A magyar-német kapcsolatok alakulásával összefüggésben nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy egyedüli külföldiként mondhatott beszédet az imareggelin. A németek a politikai konfliktusok ellenére „nem kívánnak lemondani Magyarországról, nagyon fontos partnernek tekintenek bennünket, és mi sem akarunk lemondani a magyar-német kapcsolatok erejéről, amelyre elsősorban Európának van szüksége, azok után, hogy a két ország javára válik” – hangsúlyozta Balog Zoltán.

A miniszter az imareggeli alkalmából megbeszélést folytatott mások mellett Norbert Lammerttel, Johannes Singhammer Bundestag-alelnökkel, a CDU testvérpártja, a bajor CSU politikusával és Hermann Gröhe CDU-s szövetségi egészségügyi miniszterrel.

Elmondta, hogy „félnyilvánosan, baráti beszélgetéseken mindenki hálás” Magyarországnak a migrációs válságban tett erőfeszítésekért és a déli határ védeleméért, hiszen az uniós külső határ védelme a német határ védelmét is jelenti, és egyre inkább látják, hogy „Orbán Viktornak igaza volt”.

Hozzátette, hogy „nem mi változtunk, hanem az európai álláspont ért utol bennünket”.

Ezt jelzi, hogy ma már szerte Európában természetes módon tulajdonítanak kiemelt jelentőséget a külső határok védelmének, a bevándorlási szabályok betartásának, vagy éppen a terrorizmus elleni védekezésnek. Ezeket a mondatokat „mi már korábban elmondtuk”, így például Orbán Viktor kormányfőnek az egyik első javaslata az volt, hogy legyen egy közös európai hadsereg, és most már más államok vezetői is erről beszélnek.

Ez azt jelenti, hogy „van itt nekünk egy magyar sikerünk, amelyet persze nem nagyon akarnak elismerni, de nekünk már az is elég, ha azt csinálják, ami jó irányba vezet” – mondta Balog Zoltán.