Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a találkozó házigazdája (k), mellette Philip Hammond brit pénzügyminiszter (b2), Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter (b), Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök-helyettes, gazdasági fejlesztésekért és pénzügyekért felelős miniszter (j2) és Vladimir Bartl cseh ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes (j) a visegrádi csoport magyar elnöksége alkalmából a V4-országok és az Egyesült Királyság külgazdasági miniszteri találkozóján a Várkert Bazárban 2017. szeptember 14-én.(MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A miniszter részt vett a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külgazdasági miniszteri találkozóján, amelyen Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel egyeztettek a Várkert Bazárban.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte: fontos érdek  a Nagy-Britanniában dolgozó, tanuló uniós polgárok jogait is megvédeni.

Hangsúlyozta: a közép-európai országoknak, a V4-nek a Brexit lehetséges kimenetelei és azok hatásai jelentős kereskedelmi és növekedési kihívásokat, kockázatokat jelentenek, ezeket kezelni kell, és ezért helyes, ha a V4 tagjai közösen készülnek fel arra, hogy az esetleges negatívumokat kezelhessék.

A tárcavezető közölte: Magyarország érdeke, hogy a gazdaság és az üzleti élet számára kiszámíthatóság jellemezze a Brexit-tárgyalásokat és azok végeredményét. Remélhetőleg olyan átmenetei kereskedelmi megállapodás is lesz, amely biztosítja a zavartalan működést és átláthatóságot a gazdasági szférának – fűzte hozzá.

Azt is mondta, hogy ha nem sikerülne mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kötni Nagy-Britannia és az EU között, akkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai – azaz vámok – lépnének életbe, amit „remélhetőleg senki nem akar”.

Fontos a biztonságpolitikai együttműködés fenntartása

A miniszter fontosnak nevezte továbbá a lehető legszorosabb biztonságpolitikai együttműködés fenntartását is Nagy-Britannia és az unió között.

A tárcavezető kijelentette: a mai találkozó nem Brexit-tárgyalás volt, azt Brüsszelben bonyolítják a főtárgyalók. Ma itt azt elemezték közösen, hogy a Brexit nyomán előálló új európai és világgazdasági konstelláció milyen gazdasági hatásokkal járhat a közép-európai régió számára, amelynek országai rendkívül szoros együttműködést tartanak fenn Nagy-Britanniával, továbbá milyen gazdasági forgatókönyvek lehetnek – magyarázta.

Emlékeztetett: amikor Nagy-Britannia kilép az unióból, az EU elveszíti gazdasági teljesítménye egyhetedét, és ezzel teljesen új gazdasági helyzet jön létre. A világ egyik globális pénzügyi központja az EU-n kívül lesz, és az unió belső piacának mérete is jelentősen csökken, ami megváltoztatja az EU pénzügyi és gazdasági súlyát a világban – mutatott rá. Hozzátette: Nagy-Britannia nemcsak a világ egyik legnagyobb gazdasága, de az unió egyik legnagyobb nettő befizetője is.

Szijjártó Péter megjegyezte: Nagy-Britannia a 11. legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kétmilliárd euró többlet van, az ország a hatodik legjelentősebb befektető Magyarországon, 800 brit vállalat több mint 50 ezer embernek ad itt munkát.

A miniszter kitért rá: nem érdemes mintákat keresni, amikor az EU és Nagy-Britannia jövőbeni együttműködéséről van szó, az unió más országokkal fenntartott együttműködései nem lehetnek követendő példák a jelenlegi helyzetben.

Kérdésre válaszolva közölte: Európa érdeke az lenne, hogy felgyorsítsák a szabadkereskedelmi megállapodások megkötését, és el kell kerülni azt a helyzetet, hogy nem jön létre ilyen megállapodás Nagy-Britanniával, mert akkor az ország más fontos gazdasági szereplőkkel köt megállapodást, ami az EU versenyképességének csökkenéséhez még inkább hozzájárulna.

Az euró lehetséges magyarországi bevezetését firtató kérdésre Szijjártó Péter elmondta: egy országnak csak akkor szabad csatlakoznia az euróövezethez, ha erre az ország és az eurózóna is 100 százalékban felkészült. Megjegyezte: az alaptörvény rendelkezik arról, hogy Magyarországon a fizetőeszköz a forint.