A nagyarányú technikai fejlődés és vívmányok ellenére a 20. század volt a történelem legkegyetlenebb évszázada – jelentette ki Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke a málenkij robotra elhurcoltak tiszteletére állított emlékmű avatásán pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mérken.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke
Soltész Miklós azt mondta, ez volt az a száz év, amely két világháborújával tízmilliók halálát és szenvedését okozta, a kegyetlen totalitárius rendszerek pedig faji, vallási és nemzetiségi alapon különböztettek meg és pusztítottak el különböző népcsoportokat.
Magyarországról 200-230 ezer ember lett a málenkij robot, azaz a szovjetunióbeli kényszermunka áldozata – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, a magyar-román határ melletti Mérkről és Vállajról több mint ötszáz, többségében németajkú embert hurcoltak el, közülük sokan már nem térhettek haza.
A mérki önkormányzat és a helyi német nemzetiségi önkormányzat által, a kormány támogatásával létrehozott emlékhely avatásán a kormánypárti politikus arról beszélt, a visszaemlékezésekből és a témában készített könyvekből egyértelműen kitűnik, hogy a munkatáborokban dolgoztatott embereknek egyedül a hit és az otthon maradt család adhatott reményt és esélyt a túlélésre.
„Gyűlölettel vagyunk abban a tekintetben, hogy ilyen, embert eltipró rendszert működtettek, de sosem azt a nemzetet és annak polgárait gyűlöljük, akik ebben a rendszerben éltek, aminek ők is elszenvedői voltak” – hangsúlyozta Soltész Miklós. Hozzátette, nem lehet bűnösnek tekinteni egy-egy népet vagy nemzetet azért, mert valakik az ő nevükben elkövettek valamilyen bűnt.
Kormányzati támogatással jött létre az emlékpark
A Gulág-emlékévről szólva az államtitkár megjegyezte, az emlékév keretében számos rendezvényen emlékeztek meg az áldozatokról. A program révén számos túlélő is felkereshette azokat a helyeket, ahová annak idején őket vagy szeretteiket elhurcolták.
Müller Istvánné (Fidesz-KDNP), Mérk polgármestere az 1945. január 3-án történt eseményeket felidézve elmondta, a településről 264 embert hurcoltak el, közülük 42-en soha nem térhettek haza. Emlékükre 2016-ban avatták fel azt az emlékparkot, ahol most ez az alkotás is helyett kapott. A park kialakításához ötszázezer forintot, az emlékmű felállításához pedig négymillió forint támogatást biztosított a kormány különböző pályázatokon keresztül.
Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, Bíró Lajos szobrászművész alkotása a tragikus nap egy pillanatát mutatja be. A kormánypárti képviselő megjegyezte, 1945 elején Mérk és Vállaj mellett Encsencsről és Nyírmihálydiból is több száz embert hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba.
