Okulhatunk abból, ami az első világháború kitörése előtt, és a háború alatt történt – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap Hódmezővásárhelyen.
kdnp.hu – MTI
Lázár János a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) az I. világháború korát bemutató országjáró kiállításának hódmezővásárhelyi megnyitóján kifejtette, hogy a háború végén a Szent István-i Magyarország hajszál híján megszűnt létezni.
A Nagy Háborúnak nagy következményei lettek, „azóta Magyarország és a magyarság megcsonkítva keresi helyét Közép-Európában” – hangsúlyozta a miniszter.
A történelmi Magyarországot tudatosan számolták föl és büntették meg, a tragédia fokozásához pedig hozzájárult a belső széthúzás is – mondta.
A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus emlékeztetett rá, hogy Hódmezővásárhely a lakosság arányában az egyik legnagyobb veszteséget elszenvedő város volt, több mint háromezren adtak életüket a haza védelméért. Nem akadt olyan hódmezővásárhelyi család, melyet a veszteség ne érintett volna – tette hozzá.
Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester hangsúlyozta, hogy az utódok kötelezettsége méltón emlékezni a hősi halottakra. Az önkormányzat befejezte az első világháborús emlékművek, szobrok, emlékhelyek felújítását, és folyamatban van a katonasírok rendbetétele is. A magyar földben nyugvó honvédek mellett nem feledkeztek meg azokról sem, akik hazájuktól távol vesztették életüket: a város tavaly Lengyelországban emléktáblát állított az ötödik honvéd gyalogezred katonáinak – tette hozzá.
Jövőre pedig Pásztor János Hódmezővásárhely főterén álló huszárszobránál emlékmű örökíti meg a város csaknem háromezer hősi halottjának nevét – közölte a polgármester.
Varga Benedek, a MNM főigazgatója hangsúlyozta, az első világháborúhoz minden magyar családnak köze van, és a mai napig meghatározza mindennapjainkat. A tárlat a legújabb múzeumtechnikai eszközökkel kívánja megmutatni a háború mindennapjait a fronton és a hátországban.
A MNM más közgyűjteményekkel együttműködve hozta létre a Többes számban címet viselő vándorkiállítást. A tárlatnak helyt adó 18 méter átmérőjű félgömb alakú sátorba belépők a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben életnagyságú, interaktív installációk között ismerhetik meg a világot, melybe a fronton harcolók és a hátországban maradtak kerültek a háború éveiben.
