Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök a fórumon alapvetően az Európai Uniót érintő válságokról beszéltek, hangsúlyozva a V4-ek szerepét a problémák megoldásában.

A magyar kormányfő szerint Európa jövőjét illetően alapvetően két karakteres elképzelés létezik, amely jól kimutatható a migrációs válság példáján. Az egyik elképzelés szerint a világ hatalmas népmozgás előtt áll, amelyet nem lehet elkerülni, ezért annak kezelésével kell foglalkozni, míg a másik szerint Európa meg tudja állítani határain az ellenőrizetlen népmozgást.



„Európa elég erős, elég gazdag, elég tapasztalt ahhoz, hogy elég ereje legyen, hogy azt mondja, ha akármilyen világmozgások is indulnak meg, mondjuk tőlünk délre, a mi kontinensünkre, a mi világunkba ellenőrzés nélkül, külön engedély nélkül egyetlen ember sem jöhet be" – vélekedett Orbán Viktor. „Ezért nem beilleszteni akarjuk a migrációt az életünkbe, hanem fékezni akarjuk, ellenőrzés alá akarjuk vonni, és ameddig csak lehet, ki akarjuk zárni az életünkből" – szögezte le.

Bohuslav Sobotka Európa legnagyobb mai problémájaként a migrációs válságot említette, és kifejezte meggyőződését, hogy ez nem fog az Európai Unió megszűnéséhez vezetni. Úgy vélte, hogy a növekvő populizmus és az emberek frusztrációja sokkal nagyobb veszélyt jelentenek. A megoldásokat az uniós tagállamok közti bizalom megerősítéséhez, a folyamatos párbeszédben és az összetartozás megerősítésében jelölte meg a cseh kormányfő.



Orbán Viktor három további válsággal bővítette a listát. Elsőként arról beszélt, hogy a nyugati elit 2008 óta már nem tudja gazdasági sikerekkel igazolni politikáját, ezért legitimációs válság alakult ki Európában, az emberek már nem érzik a magukénak az elit politikáját.

Másodikként a nyugati demokrácia válságát említette, mert nagy eltérés van az elit és a lakosság helyzetértékelése között. A harmadik válságot a demokrácia exportjára épített európai külpolitika kudarca jelenti, ami problémákat okoz. „Bevatkoztunk Irakban, Szíriában és Líbiában, de ezek az államok ma nem léteznek, mi tulajdonképpen szétvertük őket. Éppen ezért veszti el sok ember a reményét" – mutatott rá a magyar kormányfő.

Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Unióban ma „fragmentáció", szétaprózódás veszélye fenyeget. „Pillanatnyilag nagyobb az esélye a fragmentációnak, mint a mélyebb integrációnak" – vélekedett a szlovák kormányfő.

Beata Szydlo hangsúlyozta: elfogadhatatlan az Európai Unió kisebb csoportokra, „uniókra" osztása. Európának párbeszédre van szüksége, s meg kell hallgatni minden tagállam szavát.

A cseh miniszterelnök ugyanakkor bejelentette: Prága vitát kezdeményez az Európai Unió jövőjéről. „Nagyra értékelem a cseh elnökség kezdeményezését, hogy legyen egy közép-európai vita, s ebben a dimenzióban próbáljuk megérteni a mi európai jövőnket" – jegyezte meg Orbán Viktor.



A nyilvános beszélgetés után a miniszterelnökök a Hradzsinból átvonultak a cseh külügyminisztérium épületébe, ahol visegrádi csúcstalálkozót tartottak, amelyen Csehország jelképesen átadta Lengyelországnak a regionális csoportosulás soros elnöki tisztségét. Csehország 2015 július elsejétől töltötte be a V4-ek elnöki tisztségét. 2016 július elsejétől a következő egyéves időszakban ezt a tisztséget Lengyelország viseli.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor kijelentette: a visegrádi csoport eddigi történetének a legnehezebb és legbonyolultabb évét tudja maga mögött, s a felmerült problémákkal sikeresen megbirkózott.



A magyar miniszterelnök köszönetet mondott a V4-eknek – és külön a cseh kormányfőnek –, hogy az elmúlt évben segítséget nyújtottak Magyarországnak a migrációs válság kezelésében, és kiálltak a magyar kormányzat mellett az EU-val folytatott politikai vitákban.

A magyar kormányfő szerint a V4-ek sikertörténet, s jelenleg a gazdasági növekedés motorja az EU-ban. „A V4-ek nélkül az EU-ban nincs gazdasági növekedés, csak stagnáció és visszaesés" – mutatott rá.



A négy miniszterelnök egybehangzóan sikeresnek minősítette a cseh elnökséget, s pozítívan méltatta a lengyel elnökség tervezett programját.


Nagyon fontos döntés az alkotmány módosítása és a terrorellenes törvény elfogadása

Nagyon fontos döntést hozott kedden a magyar parlament azzal, hogy módosította az alkotmányt, és elfogadta a terrorellenes törvényt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán délután Prágában a négy visegrádi ország kormányfői csúcstalálkozója utáni sajtóértekezleten.



„Ritka pillanat ez a magyar parlamentarizmus modernkori történetében, mert az ellenzék egy része is megszavazta ezeket az intézkedéseket" – hangsúlyozta a kormányfő, aki a M1 aktuális csatorna tudósítójának kérdésére válaszolt. „Egy-egy ilyen esemény csodaszámba megy" – tette hozzá.

Szerinte azzal, hogy sikerült módosítani az alkotmányt, és sikerült a terrorellenes törvényt is elfogadni, „megadták a magyar hatóságoknak azokat a jogosítványokat, amelyekkel eséllyel veszik fel a harcot a terrorista akciókkal és fenyegetettségekkel".

„Ez egy nagy pillanat Magyarország számára, mert úgy érzem, hogy tegnaptól a kormány jóval nagyobb eséllyel tudja garantálni az ország polgárainak biztonságát, mint ahogy eddig tette" – hangsúlyozta a kormányfő.

A kormány ezzel „minden eszközt megkapott a magyar parlamenttől, ami egyébként Európában természetesnek számít, annak érdekében, hogy megvédje állampolgárait" – mutatott rá Orbán Viktor.