Orbán Viktor miniszterelnök hivtalában megbeszélést folytat Ali Tajebnia iráni gazdasági és pénzügyminiszterrel (b) 2017. február 7-én. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely)


A tárgyaláson – amelyen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is – megerősítették a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottság keddi budapesti ülésen született döntéseket.

Így nagy hangsúlyt kapott a magyar-iráni gazdasági programok finanszírozási oldala, vagyis a bankközi hitelezési együttműködés fejlesztése, és az importengedélyezések rugalmasabbá tétele is – mondta a sajtófőnök.


Több megállapodás született már a magyar-iráni vegyes bizottság első ülésén

Már több előremutató megállapodás is született a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottság első ülésén – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a bizottság ülését követő sajtótájékoztatón.

Az Eximbanknál létrehoztak egy 85 millió eurós hitelkeretet, amellyel magyar és iráni vállalatok a vállalatközi együttműködéseiket, export és import tranzakciókat, valamint vegyesvállalatok létrehozását finanszírozhatják.

Az Európai Uniótól beérkező tárgyalási engedély nyomán azonnal megkezdődnek az egyeztetések a beruházásvédelmi megállapodásról, az Eximbank vezetésével kiépítik a közvetlen bankközi együttműködéseket és megállapodás született arról is, hogy az iráni importengedélyezési hatóságok külön figyelmet szentelnek magyar termékeknek és technológiáknak – ismertette a miniszter.

Szijjártó Péter szerint a Magyarország és Irán közötti gazdasági potenciált mutatja, hogy korábban évi 350 millió dollár értékben kereskedtek, a szankciós időszakban azonban a magyar-iráni kereskedelmi forgalom tizedére esett vissza, most alig haladja meg a 30 millió dollárt.

A miniszter közölte: megállapodás született arról is, hogy az Ikarus Global Zrt. több száz autóbuszt szállíthat Teheránba, amit a magyar Eximbank finanszíroz. Két nagy iráni város önkormányzatával előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy magyar cégek modernizálják a hulladékgazdálkodási rendszereiket, és vízgazdálkodási technológiájukat. Mivel Irán jelentős élelmiszerimportra szorul, a magyar élelmiszeripari technológiák előtt is megnyílik az út – vélekedett a miniszter.

A két ország szorosabbra fűzi energetikai együttműködését, megteremtik annak lehetőségét, hogy az iráni energiainfrastruktúra fejlesztésébe magyar cégek is bekapcsolódhassanak. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország érdekeivel egybevág, hogy Irán szeretne megjelenni az európai energiapiacon. A világ második legjelentősebb földgáz- és negyedik legjelentősebb kőolajtartalékával rendelkező Iránnal kapcsolatos eddigi tapasztalatok pozitívak, a Mol olajcsoport tavaly 140 ezer tonna kőolajat vásárolt az országból.

Szijjártó Péter szólt a magyar-iráni tudományos és oktatási együttműködésről is, ismertette, hogy mintegy 1200 iráni hallgató tanul Magyarországon. Ösztöndíjkeret nyílt 100 iráni diák számára. Júniustól pedig 150 iráni légi irányító képzése kezdődik az országban.

Ali Tajebnia az Iráni Iszlám Köztársaság gazdasági és pénzügyminisztere üdvözölte a megállapodásokat, és úgy tartja, a gazdasági vegyes bizottság első ülésén fontos irányvonalakat jelöltek ki. A miniszter hangsúlyozta, Magyarország Európa szívében helyezkedik el, ezáltal kaput jelent az együttműködéshez az európai országokkal.

Ali Tajebnia és Szijjártó Péter a bizottsági ülést követően egyetértési szándéknyilatkozatot írt alá az Emberi Erőforrás Minisztériuma és az Iráni Iszlám Köztársaság Sport és Ifjúsági Minisztériuma között, valamint egy turisztikai együttműködésről szóló akciótervet is a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Iráni Kulturális Örökségi, Kézműipari és Turisztikai Hivatal között.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. kedd délutánra magyar-iráni üzleti fórumot szervez a két miniszter részvételével. A találkozón majdnem száz magyar vállalkozás kaphat részletes információt az iráni piacról és tájékozódhat üzleti lehetőségekről.