Az egészségügyről, a devizahitelesekről, a Soros-tervről, az Európai Parlament (EP) döntéseiről is volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A napirend elfogadása után a munka világában történt változásokról, és a munkaerő-hiány pótlásáról interpellálták a képviselők a kormány tagjait. Hollik István, kereszténydemokrata képviselő szerint bűnözők és gyilkosok érkeznek a migránsok közé vegyülve és ez veszélyt jelent Magyarország biztonságára.
Hollik István KDNP-s képviselő „A Soros terv veszélyezteti Magyarország biztonságát”címmel napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 30-án. MTI Fotó: Kovács Attila
KDNP: bűnözők és gyilkosok érkeznek a migránsok közé vegyülve Európába
Hollik István (KDNP) szerint bűnözők és gyilkosok érkeznek a migránsok közé vegyülve és ez veszélyt jelent Magyarország biztonságára, erőszakot, bűnözést és terrort hoz Európába. „De ezek a tények nem zavarják meg a Soros-terv végrehajtóinak tisztánlátását és továbbra is erőltetik a bevándorlók Európába hozatalát” – fogalmazott, jelezve, hogy a magyar kormány egy büszke, gyarapodó nemzetállamokból álló Európát akar, ahol mindenki maga döntheti el, kivel akar élni.
A kormánypárti politikus felidézte, hogy a múlt héten nyilvánosságra került dokumentumokból, hogy Soros György és hálózata jelentős befolyással bír Brüsszelben az EU vezetőire. Hozzátette: ugyancsak múlt héten fogtak el a magyar határnál egy pakisztáni tömeggyilkost, az M60-as autópálya egyik pihenőjében pedig migránsok támadtak egy fiatalok által vezetett autót.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára válaszol Hollik István KDNP-s képviselő A Soros-terv veszélyezteti Magyarország biztonságát címmel elmondott napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 30-án. MTI Fotó: Kovács Attila
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, sem Soros Györgynek, sem másnak nem hagyják, hogy a magyar emberek biztonságát kívülről veszélyeztessék. A migráció veszélyt, erőszakot és bűnözést hoz Európára és ez a veszély egyre nagyobb, mert Brüsszelben arra készülnek, hogy még több migránst engedjenek be és minden tagállamba betelepítik őket – mondta.
Napirend előtt
Fidesz: állandó betelepítési kvótát fogadott el az EP bizottsága
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője "Most az Európai Parlament a soros" címmel napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 30-án. MTI Fotó: Kovács Attila
Gulyás Gergely (Fidesz) emlékeztetett arra, az EP Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) több mint kétharmados többséggel fogadott el egy olyan javaslatot, amely állandó, felső korlát nélküli kötelező betelepítési rendszert hoz létre. Hozzátette: szankcióval járna, ha egy tagállam ebben nem kíván részt venni, csökkentenék a tagállam a strukturális alapjait. Megjegyezte, a javaslat a könnyített családegyesítésre is lehetőséget adna az illegális bevándorlóknak.
A kormánypárti politikus azt is kifogásolta, hogy lehetőség lenne a szponzorációra, vagyis ha egy civil szervezet, „brüsszeli dogmatikában egy NGO”, elvállalja egy menedékkérő megsegítését, akkor abban a tagállamban élvez előnyt az áthelyezése az illetőnek.
Gulyás Gergely azt mondta, arra szólítják fel valamennyi EP-képviselőt, hogy ezzel a magyar társadalom érdekeivel ellentétes döntéssel szálljon szembe. Örülnének annak – folytatta – , ha az NGO-k semmilyen szerepet sem játszhatnának ebben a folyamatban, mert az elmúlt években meggyőződhettek arról, hogy ők a bevándorláspolitika népszerűsítői csupán.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszol Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője "Tegyünk igazságot!" címmel tartott napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 30-án. MTI Fotó: Kovács Attila
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint „végig tudták, hogy ott van a csőben” ez a döntés, de jogilag eddig még nem vésték kőbe. „Felpörgött a gépezet, szintet léptünk. Megkezdődött a betelepítési terv végrehajtása” – fogalmazott.
Szerinte az, ami történik nem más, mint nyilvános erőszak a jogállamiságon; senki sem hatalmazta fel az uniós vezetőket arra, hogy ilyen stratégiai kérdéseket vegyenek ki a tagállamok kezéből. Hozzátette: az ellenzékre nem lehet számítani, semmit nem hajlandóak támogatni, amit a kormány képvisel, ezért az állampolgárokra számítanak és kérik őket, vegyenek részt a nemzeti konzultációban.
Napirend
A devizahitelesek megsegítését célzó intézkedésekről szóló javaslatot nyolcórás időrendben tárgyalják a képviselők, erről 138 igen, és 19 nem szavazattal döntöttek.
Házszabálytól eltéréssel kerül napirendre a bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat, ezt 157 igen, 3 nem és 1 tartózkodással hagyták jóvá. A javaslatról a vitát és a zárószavazást is kedden megtartják. A nemzeti kisebbségek jogait érintő Minority SavePack-et szintén házszabálytól eltéréssel tárgyalják, s már kedden szavaznak róla. Erről 160 igen és 2 nem szavazattal határoztak.
Arról is határoztak a képviselők, hogy az Országgyűlés európai ügyek bizottságába Hollik István (KDNP) helyett Dunai Monika (Fidesz) kerül.
Fidesz: vizsgálhatja az MNB az Altus és a Human Operator Zrt. közötti kapcsolatot?
Budai Gyula azt kérdezte, vizsgálhatja-e a jegybank az Altus és a Human Operator Zrt. közötti összefüggést. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc cége 2016. márciusában és augusztusában két alkalommal is nagy értékű kölcsönt biztosított a Czeglédy Csaba irányította Human Operator Zrt-nek. A volt kormányfő állítása szerint a 78-90 millió közötti összegek barátinak tekinthetők, amiből a diákok bérét fizették volna ki – mondta Budai Gyula, hozzátéve: ezek a szerződések olyan tételeket tartalmaznak, mint késedelmi kamat, személyi biztosíték, azonnali inkasszó, amelyek nem egy baráti kölcsönre jellemző, hanem üzletszerű hitelezést feltételez. Szerinte szükséges annak vizsgálata, hogy Gyurcsány Ferenc cégének volt-e megfelelő engedélye a hitelezésre, a pénzügyi kölcsön nyújtására. Ha nem, felmerül a bűncselekmény gyanúja, vagyis jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét valósította meg.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke úgy reagált: igen, vizsgálhatják, és ezt is meg is fogják tenni. Az MNB a tőle megszokott határozottsággal ki fogja vizsgálni az ügyet, és igen keményen fellép minden szabálytalanság ellen – hangoztatta.
Jelezte: a jegybank felügyeleti tevékenysége a pénzügyi intézmények prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletén túl kiterjed a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók, személyek tevékenységének kiszűrésére is. A vonatkozó témában az MNB október 25-én megkapta a beadványt, és most adatgyűjtéssel tekintik át, szükséges-e piacfelügyeleti vizsgálat indítása – jelezte, hozzátéve: pénzkölcsön üzletszerű nyújtása csak az MNB engedélyével végezhető. Az, hogy egy kölcsönnyújtás üzletszerűnek minősül-e, nem csak a kamat függvénye – hangsúlyozta az alelnök.
KDNP: hogyan támogatja a kormány az iskolai szünetben a rászoruló gyermekeket?
Vejkey Imre (KDNP) arról érdeklődött, miként támogatja a kormány az iskolai szünetben a rászoruló gyermekeket, s mik az eddigi tapasztalatok a területen. Mint mondta, 1,5 millió gyereknek kezdődött meg az őszi szünet, a kormány pedig 6,67 milliárd forintot különített el a hátrányos helyzetűen iskolai étkeztetésére, továbbá több mint duplájára nőtt a szünidei étkezésre szánt napi költségkeret.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára válaszol Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő „Meddig még?” című napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 30-án. MTI Fotó: Kovács Attila
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt felelte: 2010 előttről nincsenek tapasztalatok, mivel nem volt étkeztetés az őszi szünetben, a mostani kormány azonban folyamatosan növeli az erre szánt összegeket. A mostani szünetre 2240 önkormányzat adta le igényét a kormánynál több mint 109 ezer gyermek után, s senkit nem fognak elutasítani forráshiány miatt. A ténylegesen felhasznált összegről a kormány később ad tájékoztatást.
Fidesz: kaphatják migránsok az agrártámogatásokat?
Győrffy Balázs (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Bizottságban (EB) a közös agrárpolitika 2020 utáni időszakát tervezik. Szavai szerint a kedélyeket a közelmúltban felborzolta, hogy a hírek szerint az EB egy teljesen új, kötelező elemet, a migrációs költségfinanszírozást szeretne beépíteni a közös agrárpolitikába. A közös agrárpolitika bizonyos forrásaiból eddig is lehetett migrációs költségeket fedezni, de az elfogadhatatlan, ha ezt kötelező jelleggel vezetik be – szögezte le.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár válaszként azt mondta, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy az agrárpénzeket az agrártermelők kapják meg. Hangsúlyozta, az EB korábban tett olyan javaslatot, amelynek alapján a tagállamok a közös agrárpolitika keretében érkező forrásaik egy részét a szociális és demográfiai változások, ezen belül a migráció és a menekültek befogadása okozta válsághelyzetek kezelésére költhetnék, de ez az indítvány nem került bele a végső megállapodásba. Megjegyezte, információik szerint a bizottság nem tett le végérvényesen az ötletről, a mezőgazdasági idénymunka segítése mögé bújva próbálják előmozdítani a bevándorlók letelepedését.
Közölte: a magyar kormány továbbra is érvényesnek tartja az uniós alapszerződésben rögzített agrárpolitikai célokat és azok megváltoztatását határozottan ellenzi.
