Jókai Anna ravatala. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere az írónő búcsúztatásán elmondta: Jókai Anna akár politikus is lehetett volna, nőként is válhatott volna belőle államférfi. Az a féltés, az az aktuális jelenlét ugyanis, amellyel a közélet, a világpolitika minden rezdülését követte, homo politicusszá tette Jókai Annát – fogalmazott.

Mint az emberi erőforrások minisztere hozzátette, Jókai Anna ezért tudott beleszólni a közéletbe, beszédeket tartani, előlépni vagy visszahúzódni; erejét az a szilárd meggyőződés adta, hogy amit mond, amit ír, az rábízatott, azt „a legmagasabb létezőtől kapta".

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy Jókai Anna Átvilágítás című, utolsó könyvének megjelenése szinte egybeesik az író halálával. Az utókor feladata, hogy ne engedje elhallgattatni Jókai Annát, aki immár része lett a 20-21. század irodalomtörténetének – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere búcsúbeszédében felidézte, hogy évtizedes barátság kötötte össze a Budapest díszpolgára címmel is kitüntetett alkotóval. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy Jókai Anna életműve igazi erkölcsi minta; munkáiban mindig a jóra igyekezett felhívni a figyelmet. Jókai Anna magyar író volt, a miénk és minden olyan emberé, aki hisz a társadalom, a közösség összetartó erejében – hangsúlyozta.

Tarlós István elmondása szerint Jókai Anna mély emberi érzéseket felszínre hozó alkotásai sok irodalmi élményre vágyó embernek jelentettek emlékezetes élményt. Az író teljes életművet hagyott hátra, munkásságát maga is lezártnak tekintette. Halálával mintha a saját életművébe lépett volna át – méltatta Jókai Annát a főpolgármester.

Jókai Anna halála a nemzet nagy vesztesége – mondta Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a nemzet művésze búcsúztatásán.

Hozzáfűzte: Jókai Anna makacs tényeket mondott fontos részletekkel, amelyeket nagy életszemlélettel összegzett. Most műveivel együtt kér bebocsátást az örökkévalóságba.

Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője hangsúlyozta: Jókai Anna fordulatos, sokszor nagyon keserves és nehéz életútjának egyik legfontosabb gondolata, hogy nem másokban és a külső körülményekben kell keresni a hibát, rosszat, a torzultságot, a bűnt, hanem saját magunkban.

Mint fogalmazott, Jókai Anna nemrég megjelent utolsó, Átvilágítás címet viselő memoárregényében „nem a megszépítő messzeség opálos szemüvegén át nézi a maga, a családja és környezete történetét", hanem a műfajban is szokatlan őszinteséggel és önkritikával ír, nem tagadva el az elkövetett bűnöket és hibákat.

„Jókai Anna egész életművében benne rejlő, de önéletírásában legmarkánsabban megnyilatkozó tanítása számomra az, hogy ha mindenki először saját magában venné észre és igyekezne kigyomlálni a rosszat – kezdve a rosszindulaton, a tehetetlenségen át a mások okolásáig, mások hibáztatásáig és tovább –, akkor valóban jobbá lenne a világ. Több lenne benne a megértés, a megbocsátás és a szeretet" – hangsúlyozta Mezey Katalin.

Az urna szenteltvízzel meghintése előtt tartott szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek úgy fogalmazott: Jókai Anna evangéliumi bátorságra tanító okos mondatai sok ember életében csillantották meg a félelmet elűző, halálon túlmutató reményt.

A szertartáson Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke mondott hálaadó és könyörgő imát.

A gyászszertartáson részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.

Jókai Anna életének 85. évében június 5-én hunyt el hosszú betegség után. A hamvait rejtő urnát a búcsúztató szertartás után a család kísérte végső útjára.